Egy épület históriája

Egyelőre nem kell költözniük

Vissza akarják szerezni a székelyudvarhelyi bölcsőde épületét, amely 1993-ban magántulajdonba került. A Villanytelep utca 17. szám alatti ingatlant 1975-ben építette a város. Tizenkét évvel később az akkori I.M.P.F. (Intreprinderea de Matrițe si Prelucrarea Fontei), későbbi Matrița gyár gondozásába adták a bölcsődét. A rendszerváltás előtt úgy oldották meg az iskolák, óvodák és ebben az esetben a bölcsőde fenntartását, ellátását, hogy egy ilyen nagyvállalat felelősségére bízták.

Miután véget ért a kommunizmus, privatizálni kezdték a nagyvállalatokat. Ez történt az I.M.P.F.-fel is, Matrița Rt. lett belőle, melyből aztán kivált még két vállalat, egyik épp az a Roseal Rt., melynek tulajdonába került a városi bölcsőde épülete.

Különös ügy

A rendszerváltás előtt a Villanytelep utcai bölcsőde mellé egy napközit is építettek. Mielőtt az I.M.P.F. ezeket az épületeket gondozásába vette volna, a kémiai minisztérium tulajdonaként szerepeltek a nyilvántartásban. 1991-ben a kabinet kolozsvári kirendeltsége készített egy szakértői vizsgálatot és végrehajtást, melynek eredményeként kifejtették, hogy a bölcsőde a továbbiakban a városi kórház vagyonában fog szerepelni, a napközit pedig a tanfelügyelőség veszi át. Annak nem tudni a pontos körülményeit, hogy miként került a bölcsőde a Roseal Rt. tulajdonába, de 1992 márciusában a Villanytelep utcai kisgyerekmegőrző épületét a Matrița Rt. átadta a gyárból kiváló vállalatnak.

Visszaperelhetik a bölcsőde épületét

Egy kiegészítő aktával aztán átadta a telket is. Ezt követően, 1992. október 23-án Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala éppen arról állított ki bizonylatot, hogy a szóban forgó terület a város tulajdonát képezi. Mindezek ellenére 1993 őszén az ipari minisztérium mégis kiállított egy bizonylatot, miszerint a bölcsőde a Roseal tulajdonát képezi – derítettük ki mindezt a privatizációs dossziéból, melyet a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal adott ki.

Mások visszaadták

A rendszerváltás előtt nem csak a Villanytelep utcai napközi és bölcsőde működött egy vállalat segítségével. Ráadásul az óvodát maga a Matrița gyár is visszaadta az államnak – ezt legutóbb Gergely László, a gyár jelenlegi vezérigazgatója is elmondta, egyedül a Roseal nem kívánta ezt a lépést megtenni a bölcsődével. De például a cérnagyári napközi esete még jobban becsülhető, ugyanis annak idején a vállalat saját pénzéből építette fel az ingatlant, de a privatizálás után az új tulajdonos mégis a városnak adta.

Nem közügy?

Borbáth István, a Roseal Rt. igazgatója nem kívánt nyilatkozni a bölcsőde ügyében. Telefonon kerestük meg a vállalatvezetőt, azonban miután afelől érdeklődött, hogy honnan van meg a telefonszáma, tegező módban közölte velünk, hogy zavarjuk, és visszautasított. „Ha nem közügy, és én nem vagyok közszereplő, akkor úgy veszem, hogy zavarsz. Ha akarjátok, vegyétek ki az újságból, amit az a közösség írt, és akkor megtudjátok az egészet. Ott van az archívumotokban. Engem hagyjatok békén” – fogalmazott Borbáth István.

Hogyan tovább?

2011. január 1-jétől 2011. december 31-éig a polgármesteri hivatal bérleti szerződést kötött a vállalkozóval, és a város havonta 14.400 lejes használati díjat fizetett a Roseal Rt.-nek. Bunta Levente polgármester megoldást keresett, hogy ne maradjanak fedél nélkül a bölcsődések, és ne kelljen kifizetni ezt a magas bérleti összeget. Ezért a Tábor negyedi napközi egyik épületrészének felújítását kezdeményezte, ahol régen is működött bölcsőde, de már dialízisközpont is volt ebben az ingatlanrészben. A szülők és a szakemberek viszont úgy vélik, ez a hely nem megfelelő, nincsenek benne olyan körülmények, mint a Villanytelep utcai épületben. A polgármesteri hivatal sajtóirodájánál érdeklődve azt a választ kaptuk, hogy a Tábor negyedi ingatlan felújítása nyomán a város gazdagodott egy újabb, bölcsődének használható épülettel, de egyelőre nincs szükség arra, hogy a kisdedmegőrző átköltözzön.

Csőre töltve, visszaszerezhetik az épületet

Molnár Miklós, a városi önkormányzat polgári képviselője portálunknak elmondta, hogy nem a költözés a megoldás, vissza kell szerezni az épületet. Így a kataszteri hivataltól kapott dokumentációval kezükben indulnak a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz, ahol ma először találkoznak azzal az ügyvéddel, akire a per lebonyolítását szeretnék bízni. „Az egész dokumentáció, amely alapján privatizálták a bölcsőde épületét, illetve az alatta-körülötte lévő telket, több sebből vérzik. Egészen elképesztő, hogy a törvénykezésnek teljesen ellentmondó és hiányos dosszié alapján miként tudtak valakik Bukarestben birtoklevelet kiállítani. Újfent bebizonyosodik az a mondás, hogy a kommunizmus nem szűnt meg Romániában, csak privatizálták. Az is elképesztő egyébként, hogy most ugyanazok a személyek keresnek politikai indíttatást a bölcsőde visszaszerzésének ügyében, akik éppen politikai befolyásuk miatt tehették rá kezüket, megint mások pedig lázasan keresik a rossz megoldást ahelyett, hogy a város érdekeit képviselnék. Az ügy erkölcsi vetülete egyértelmű, a mi dolgunk az, hogy jogi értelemben is az legyen” – nyilatkozta Molnár Miklós, a polgáriak tanácsosa.