
A második szint kialakításán dolgoznak a munkások
Fotó: Sándor Csilla
Háromszintes, közösségi házként is működő plébániát építtet a gyimesfelsőloki egyházközség. Jelenleg a második szint kialakításán dolgoznak a munkások. A hátralevő tennivalók megvalósításához szükséges pénz előteremtéséhez még keresik a forrásokat.
2017. október 14., 17:222017. október 14., 17:22
2017. október 14., 17:342017. október 14., 17:34
A gyimesfelsőloki plébánia jelenlegi épületét még 1905-ben építtette fából Bodor József templomépítő az akkori lehetőségeknek megfelelően. Azóta több alkalommal is szükségessé vált javításokat, beavatkozásokat végezni az épületen, hogy lakható legyen, emellett
Többek között emiatt kezdtek gondolkodni az épület felújításán, illetve tetőterének kiépítésén – ismertette az előzményeket Vass Nimród István. A helyi plébános hozzátette, készíttettek egy felmérést, amelyből kiderült, abban az esetben is, ha a faanyagot a plébánia biztosítja, a szükséges tennivalók annyiba kerülnek, mint egy új épület felépítése „pirosba".
Tavaly fogtak hozzá a tervek elkészítéséhez, források kereséséhez, és miután megvolt a szükséges dokumentáció, idén márciusban megkapták az építkezési engedélyt is. A jelenlegi plébániaépület mellett az építkezéshez június második felében fogott hozzá a csíki kivitelező cég: mostanra elvégezték az alapozási munkálatokat, minapi ottjártunkkor a második szint kialakításán dolgoztak a mesterek.
– részletezte a lelkipásztor. Mint kifejtette, a készülő épületben kialakítanak a paplakás számára két szobát fürdővel, továbbá négy vendégszobát az egyházi ügyekben a településre látogatók számára, két – egyenként 52 négyzetméteres – közösségi termet, irodát, konyhát, ebédlőt, kamrát, kazánházat, pincét, garázst.
Fotó: Sándor Csilla
Pénzre lenne még szükség
Az épület pirosba való felépítésére az árajánlat mintegy 450 ezer lej volt, ebből 156 ezer lejt már kifizettek az alsó szint megépítésére, a második szinten végzett tennivalókat ezt követően kell kifizetniük – ezután derül majd ki annak értéke – avatott be Vass Nimród István. Bevallotta azt is, nem valószínű hogy a munka teljes értékét ki tudják idén fizetni, mivel meglátása szerint nem áll már akkora összeg a rendelkezésükre.
Kérdésünkre beszámolt arról is, hogy a munkálatokat Hargita Megye Tanácsának idei 80 ezer lejes támogatása, a hívek adományai és az egyházadó felhasználásával finanszírozzák. Azt is megtudtuk, hogy a tervezők becslései szerint a teljes munkálat mintegy egymillió lejbe kerül – a különbözet előteremtéséhez a plébánia jövő évi bevételeiből mindenképp elkülönít erre a célra, számítanak a hívek adományaira is, akik eddig is nagyvonalú felajánlásaikkal a tervük mellé álltak. Természetesen továbbra is élnek pályázati lehetőségekkel, Hargita Megye Tanácsa mellett német nyelvterületről is hívnának le pénzt, illetve a magyar kormányhoz – két sikertelen próbálkozás után – harmadszorra is benyújtanak egy pályázatot.
Az egyháztanács döntésének értelmében, amennyiben az új létesítmény elkészülte után találnak megfelelő rendeltetést a jelenlegi plébánia épületének, átalakítják arra a célra, amennyiben nem kerül erre sor, elbontják a több mint száztíz éves épületet – tájékoztatott Vass Nimród István.
Megjegyezte továbbá,
Ugyanis megfelelő tér állna a fiatalok, a kórus, a különböző tevékenységek rendelkezésére. Ezáltal a helyiek több időt tölthetnének ott, közelebb érezhetnék magukat az egyházhoz, a plébániához. A plébános elmondása szerint mindezek mellett a korszerű épület nemcsak amiatt lesz előnyös, mert minden plébániához kapcsolódó tevékenység egy helyen lesz elérhető, megtartható általa, hanem mert így csak egy épület esetében kell a különböző javításokat elvégezni, takarékosabban lehet működtetni.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
szóljon hozzá!