
Kerelőszentpálon odafigyelnek a lakókra
Fotó: Boda L. Gergely
Közel 15,5 millió lejes uniós pénzösszeg áll a Maros megyei Kerelőszentpál rendelkezésére, hogy felzárkóztassa a község hátrányos helyzetben élő lakóit. Ezek zöme roma nemzetiségű. Községi szinten egyébként mintegy 1300-an vallják magukat cigánynak.
2018. április 21., 13:012018. április 21., 13:01
Kerelőszentpál a községközpont területén fekvő ipari parknak és a mellette megtelepedett cégeknek köszönhetően a megye egyik legmódosabb településének számít. Bár rengeteg roma lakja,
Mégis mintegy ezer személy érintett abban a felzárkóztatási programban, amely uniós támogatással a közeljövőben rajtol. Az önkormányzat egy közel 15,5 millió lejes projektet nyert, melynek segítségével többek közt szociális, egészségügyi, oktatási és gazdasági programok indulnak.
– nyilatkozta lapunknak Simon István, a település polgármestere.
A 36 hónapos program keretében az érintetteknek nem csak tanulni és jobb munkahelyet találni lesz alkalmuk, hanem vállalkozni is. A pályázat 25-től 35 ezer euróig terjedő kezdőtőkét biztosít azoknak, akik saját céget szeretnének indítani. Becslések szerint az ily módon alakuló vállalkozások félezer munkahelyet fognak teremteni a községben. Jut segítség azoknak is, akik nehéz körülmények között laknak.
A projekt, melyben a polgármesteri hivatal partnerei a közösségi központ és a buzásbesenyői Dósa Dániel Általános Iskola, komoly kihívást jelent a községvezetés számára.
– fejtette ki Simon István, aki nagyon bízik a projekt sikerében. Kedei Pál Előd, a besenyői iskola igazgatója óriási humán-erőforrás fejlesztési lehetőséget lát a rendhagyónak nevezett programban.
Kerelőszentpálról már a háromnyelvű falunévtábla is sokat elárul; a település román és magyar megnevezése alatt ott áll a cigányok által használt Sânpala név is. A falu azon kevés székelyföldi település közé tartozik, ahol már évtizedek óta mind a magyarok, mind a románok kisebbségbe szorultak. Községi szinten mintegy ezerháromszázan vallják magukat romának. Mivel szinte minden cigány vállalja a származását, a statisztikák nagyjából egyeznek a valósággal.
A 2016-os késelés is már a múlté; mint emlékzetes akkor Simon István roma tanácsosát szúrta le egy szintén cigány nemzetiségű önkormányzati képviselő, akit addig is visszaeső bűnözőként tartottak számon. Az áldozat felépült, a gyilkossági kísérlettel vádolt helyi politikus a börtönbe került. „Ami akkor, a választásokat megelőző időszakban történt, nem jellemző Kerelőszentpálra és az itteni roma közösségre” – hangsúlyozta az elöljáró.
Megközelítőleg negyven lovas kelt útra csütörtökön a Perkőről, hogy magával vigye a háromszéki közösségek imaszalagjait Csíksomlyóra. A zarándokok előtt álló, eső áztatta úton minden kilométer a hit, a közösség és az összetartozás erejét hordozza.
A mélybe zuhant egy lift csütörtök reggel a bukaresti CFR-palotában. A liftben heten tartózkodtak, öt embert pedig kórházba szállítottak a baleset következtében.
Elindult a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra csütörtök reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
Miután az elmúlt időszakhoz képest viszonylag hosszú napokig változatlan maradt a benzin ára a román piacvezető Petromnál, a hosszú hétvége előtt ez most változik.
A szakszervezeti szövetségek kérik a kormánytól és a munkaügyi minisztériumtól, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek „valós és átlátható” vitát az új egységes bértörvény tervezetéről.
A Béke – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy BÉKE–AUR–PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.
Gyerekzsivaj pezsdítette fel a borús reggelt Sepsiszentgyörgy főterén, a Lábbusz-program ötödik születésnapján. A gyalogos iskolabuszról az elmúlt években 13 város vett példát, és az ötletgazdák abban bíznak, hogy hamarosan még többen csatlakoznak.
Az alacsony bérek miatt alig van szakemberutánpótlás, nem vonzó a népegészségtan az egészségügyi pályát választók számára. Most viszont a még meglévő személyzetet is karcsúsítania kell a népegészségügyi igazgatóságoknak az állami megszorítások miatt.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából kaphat támogatást Románia a tavalyi árvizek utáni helyreállítási munkálatokra. A tervek szerint a parajdi beavatkozások és több Kovászna megyei település is érintett lehet.
A kormányfői megbízatás maximális hosszának korlátozását kezdeményezte alaptörvény-módosító javaslatában a Tisza-frakció két tagja szerdán.
1 hozzászólás