Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:16

Tánc mindenek felett: közös ritmusra lüktetett Csíkszereda a világnapon

21:09

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

21:00

Csoportelsőként, hibátlan mérleggel elődöntős az FK Csíkszereda a női Román Kupában

20:07

Figyelem, Csíkszereda: drónról is fogják nézni, mi épült a telken

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hamar jelentkezett a lottós rekordnyereményért a szerencsés játékos, de mi maradt utána?

Tragédiába torkollt bevetés Hargita megye határának közelében: lelőttek egy férfit a kiérkező hatóságok

Tragédia Erdőszentgyörgynél: hosszú perceken át küzdöttek a motoros életéért, de nem sikerült megmenteni

Gyerek is utazott a feje tetejére állt autóban

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el

251 aláírással benyújtották a bizalmatlansági indítványt a Bolojan-kormány ellen

Orbán Viktor nem ül be a parlamentbe, a nemzeti oldal újjászervezésén fog dolgozni

Közel kétszáz kamerával bővül a térfigyelő rendszer Csíkszeredában

Tánczos Barna megkapta a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig az egészségügyi minisztérumot

Készülnek az Olt-híd építésére, de ez a pénztől is függ

Ebben a községben nem hidat építenek vagy utcát aszfaltoznak, hanem emberekbe fektetnek

Kerelőszentpálon odafigyelnek a lakókra

Fotó: Boda L. Gergely

Közel 15,5 millió lejes uniós pénzösszeg áll a Maros megyei Kerelőszentpál rendelkezésére, hogy felzárkóztassa a község hátrányos helyzetben élő lakóit. Ezek zöme roma nemzetiségű. Községi szinten egyébként mintegy 1300-an vallják magukat cigánynak.

Szucher Ervin

2018. április 21., 13:012018. április 21., 13:01

Kerelőszentpál a községközpont területén fekvő ipari parknak és a mellette megtelepedett cégeknek köszönhetően a megye egyik legmódosabb településének számít. Bár rengeteg roma lakja,

a munkanélküliség nem jellemző Szentpálra.

Mégis mintegy ezer személy érintett abban a felzárkóztatási programban, amely uniós támogatással a közeljövőben rajtol. Az önkormányzat egy közel 15,5 millió lejes projektet nyert, melynek segítségével többek közt szociális, egészségügyi, oktatási és gazdasági programok indulnak.

Községünkben csak az nem dolgozik, aki nem akar, vagy nem rendelkezik még nyolc osztállyal sem. A romák többségének munkahelye van, sokan közülük az ipari parkban, illetve a marosvásárhelyi vegyipari kombinátban dolgoznak. De még így is gondot jelent a mélyszegénység, most ennek visszaszorítására teszünk kísérletet

– nyilatkozta lapunknak Simon István, a település polgármestere.

A 36 hónapos program keretében az érintetteknek nem csak tanulni és jobb munkahelyet találni lesz alkalmuk, hanem vállalkozni is. A pályázat 25-től 35 ezer euróig terjedő kezdőtőkét biztosít azoknak, akik saját céget szeretnének indítani. Becslések szerint az ily módon alakuló vállalkozások félezer munkahelyet fognak teremteni a községben. Jut segítség azoknak is, akik nehéz körülmények között laknak.

A tervek szerint csaknem negyven családi házat javítanának és bővítenének ki.

A projekt, melyben a polgármesteri hivatal partnerei a közösségi központ és a buzásbesenyői Dósa Dániel Általános Iskola, komoly kihívást jelent a községvezetés számára.

Rengeteg projektet megvalósítottunk, és jelenleg is hat uniós pályázatunk fut, de ilyen, mint ez, még nem volt. Itt nem hidat kell építeni vagy utcát aszfaltozni, hanem emberekbe kell fektetni

– fejtette ki Simon István, aki nagyon bízik a projekt sikerében. Kedei Pál Előd, a besenyői iskola igazgatója óriási humán-erőforrás fejlesztési lehetőséget lát a rendhagyónak nevezett programban.

Kerelőszentpálról már a háromnyelvű falunévtábla is sokat elárul; a település román és magyar megnevezése alatt ott áll a cigányok által használt Sânpala név is. A falu azon kevés székelyföldi település közé tartozik, ahol már évtizedek óta mind a magyarok, mind a románok kisebbségbe szorultak. Községi szinten mintegy ezerháromszázan vallják magukat romának. Mivel szinte minden cigány vállalja a származását, a statisztikák nagyjából egyeznek a valósággal.

A polgármester büszke az itteni romákra, mint mondja, nem bajkereső és nem bajkeverő emberek, de még csak nem is munkakerülők.

A 2016-os késelés is már a múlté; mint emlékzetes akkor Simon István roma tanácsosát szúrta le egy szintén cigány nemzetiségű önkormányzati képviselő, akit addig is visszaeső bűnözőként tartottak számon. Az áldozat felépült, a gyilkossági kísérlettel vádolt helyi politikus a börtönbe került. „Ami akkor, a választásokat megelőző időszakban történt, nem jellemző Kerelőszentpálra és az itteni roma közösségre” – hangsúlyozta az elöljáró.