
Kerelőszentpálon odafigyelnek a lakókra
Fotó: Boda L. Gergely
Közel 15,5 millió lejes uniós pénzösszeg áll a Maros megyei Kerelőszentpál rendelkezésére, hogy felzárkóztassa a község hátrányos helyzetben élő lakóit. Ezek zöme roma nemzetiségű. Községi szinten egyébként mintegy 1300-an vallják magukat cigánynak.
2018. április 21., 13:012018. április 21., 13:01
Kerelőszentpál a községközpont területén fekvő ipari parknak és a mellette megtelepedett cégeknek köszönhetően a megye egyik legmódosabb településének számít. Bár rengeteg roma lakja,
Mégis mintegy ezer személy érintett abban a felzárkóztatási programban, amely uniós támogatással a közeljövőben rajtol. Az önkormányzat egy közel 15,5 millió lejes projektet nyert, melynek segítségével többek közt szociális, egészségügyi, oktatási és gazdasági programok indulnak.
– nyilatkozta lapunknak Simon István, a település polgármestere.
A 36 hónapos program keretében az érintetteknek nem csak tanulni és jobb munkahelyet találni lesz alkalmuk, hanem vállalkozni is. A pályázat 25-től 35 ezer euróig terjedő kezdőtőkét biztosít azoknak, akik saját céget szeretnének indítani. Becslések szerint az ily módon alakuló vállalkozások félezer munkahelyet fognak teremteni a községben. Jut segítség azoknak is, akik nehéz körülmények között laknak.
A projekt, melyben a polgármesteri hivatal partnerei a közösségi központ és a buzásbesenyői Dósa Dániel Általános Iskola, komoly kihívást jelent a községvezetés számára.
– fejtette ki Simon István, aki nagyon bízik a projekt sikerében. Kedei Pál Előd, a besenyői iskola igazgatója óriási humán-erőforrás fejlesztési lehetőséget lát a rendhagyónak nevezett programban.
Kerelőszentpálról már a háromnyelvű falunévtábla is sokat elárul; a település román és magyar megnevezése alatt ott áll a cigányok által használt Sânpala név is. A falu azon kevés székelyföldi település közé tartozik, ahol már évtizedek óta mind a magyarok, mind a románok kisebbségbe szorultak. Községi szinten mintegy ezerháromszázan vallják magukat romának. Mivel szinte minden cigány vállalja a származását, a statisztikák nagyjából egyeznek a valósággal.
A 2016-os késelés is már a múlté; mint emlékzetes akkor Simon István roma tanácsosát szúrta le egy szintén cigány nemzetiségű önkormányzati képviselő, akit addig is visszaeső bűnözőként tartottak számon. Az áldozat felépült, a gyilkossági kísérlettel vádolt helyi politikus a börtönbe került. „Ami akkor, a választásokat megelőző időszakban történt, nem jellemző Kerelőszentpálra és az itteni roma közösségre” – hangsúlyozta az elöljáró.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
1 hozzászólás