
Kerelőszentpálon odafigyelnek a lakókra
Fotó: Boda L. Gergely
Közel 15,5 millió lejes uniós pénzösszeg áll a Maros megyei Kerelőszentpál rendelkezésére, hogy felzárkóztassa a község hátrányos helyzetben élő lakóit. Ezek zöme roma nemzetiségű. Községi szinten egyébként mintegy 1300-an vallják magukat cigánynak.
2018. április 21., 13:012018. április 21., 13:01
Kerelőszentpál a községközpont területén fekvő ipari parknak és a mellette megtelepedett cégeknek köszönhetően a megye egyik legmódosabb településének számít. Bár rengeteg roma lakja,
Mégis mintegy ezer személy érintett abban a felzárkóztatási programban, amely uniós támogatással a közeljövőben rajtol. Az önkormányzat egy közel 15,5 millió lejes projektet nyert, melynek segítségével többek közt szociális, egészségügyi, oktatási és gazdasági programok indulnak.
– nyilatkozta lapunknak Simon István, a település polgármestere.
A 36 hónapos program keretében az érintetteknek nem csak tanulni és jobb munkahelyet találni lesz alkalmuk, hanem vállalkozni is. A pályázat 25-től 35 ezer euróig terjedő kezdőtőkét biztosít azoknak, akik saját céget szeretnének indítani. Becslések szerint az ily módon alakuló vállalkozások félezer munkahelyet fognak teremteni a községben. Jut segítség azoknak is, akik nehéz körülmények között laknak.
A projekt, melyben a polgármesteri hivatal partnerei a közösségi központ és a buzásbesenyői Dósa Dániel Általános Iskola, komoly kihívást jelent a községvezetés számára.
– fejtette ki Simon István, aki nagyon bízik a projekt sikerében. Kedei Pál Előd, a besenyői iskola igazgatója óriási humán-erőforrás fejlesztési lehetőséget lát a rendhagyónak nevezett programban.
Kerelőszentpálról már a háromnyelvű falunévtábla is sokat elárul; a település román és magyar megnevezése alatt ott áll a cigányok által használt Sânpala név is. A falu azon kevés székelyföldi település közé tartozik, ahol már évtizedek óta mind a magyarok, mind a románok kisebbségbe szorultak. Községi szinten mintegy ezerháromszázan vallják magukat romának. Mivel szinte minden cigány vállalja a származását, a statisztikák nagyjából egyeznek a valósággal.
A 2016-os késelés is már a múlté; mint emlékzetes akkor Simon István roma tanácsosát szúrta le egy szintén cigány nemzetiségű önkormányzati képviselő, akit addig is visszaeső bűnözőként tartottak számon. Az áldozat felépült, a gyilkossági kísérlettel vádolt helyi politikus a börtönbe került. „Ami akkor, a választásokat megelőző időszakban történt, nem jellemző Kerelőszentpálra és az itteni roma közösségre” – hangsúlyozta az elöljáró.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás