
Fotó: Haáz Vince
Csak a helyhatósági választások után egy héttel, azaz október 5-én kellene megkezdődjön a tanév, mivel az iskolákban rendezik be a szavazókörzeteket, ezért higiéniai szempontból jobb lenne elhalasztani az iskolakezdést – javasolja Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere saját Facebook-oldalán.
2020. augusztus 09., 15:052020. augusztus 09., 15:05
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere javaslatot tett közé saját Facebook-oldalán az iskolakezdéssel kapcsolatban szombaton. Szerinte csak a helyhatósági választások lejártával, azaz szeptember 27-e után kellene megkezdődjön a tanév, mivel
„Úgy gondolom, hogy ez az intézkedés mindenki számára előnyös lenne a jelenlegi világjárvány miatt, tekintettel arra, hogy a fertőtlenítést a helyi hatóságoknak kell megoldaniuk az iskolákban, amelyek a választások során szavazóhelyiségként működnek majd. Nem is beszélve arról, hogy
Ezeket az intézkedéseket rendkívül hasznosnak találom, különösen a diákok szempontjából” – olvasható a marosvásárhelyi polgármester közösségi oldalán. Vasárnap délelőtt ismét visszatért egy bejegyzés erejéig a témára, hiszen úgy érezte, „egyesek nem értik, vagy teszik magukat, hogy nem értik a mondanivalóját”, ezért számokkal is alátámasztotta javaslatát.
és ez veszélyes lehet járványügyi szempontból, ezért mindenképpen el kellene halasztani az iskolakezdést, és a helyhatósági választásokat egy napon kellene szervezni a parlamenti választásokkal – fejti ki ismét az elöljáró, aki hangsúlyozza, majd kiderül, hogy a diákok egészsége fontosabb-e, vagy egyesek törekvése, hogy bekerüljenek közigazgatási pozíciókba.
A polgármester arról nem írt a bejegyzésében, hogy hogyan oldaná meg az önkormányzat a fertőtlenítést, és arról sem, hogy a legtöbb iskolában sokszor kézmosó szappan sincsen.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!