
A film plakátja a ditrói vetítés részleteivel
Fotó: R.M.N.
Gyergyóditróban, egy speciális vetítésen lesz a romániai ősbemutatója Cristian Mungiu, a cannes-i filmfesztiválon is bemutatott, R.M.N. című, legújabb filmjének. Az alkotást június 3-án, pénteken este vetítik a a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Házban, román és magyar felirattal.
2022. június 01., 17:542022. június 01., 17:54
2022. június 01., 18:222022. június 01., 18:22
Az ingyenes, egyszeri vetítésen jelen lesz Cristian Mungiu rendező és Moldován Orsolya színésznő, akik a film bemutatóját követően válaszolnak a közönség kérdéseire – tájékoztat közleményben az alkotást forgalmazó Voodoo Films csapata.
Mint a szerkesztőségünknek is elküldött közleményben írják,
„Kedves barátaim, mint talán már hallották, készítettem egy filmet R.M.N. címmel, amelyet többek között az Önök községében, 2020 tavaszán történt események ihlettek.
Az R.M.N. nem akar senkit elítélni, nem keres bűnösöket egyik etnikum körében sem, megértésre, párbeszédre, meghallgatásra, egymás megismerésére hív, továbbá egy olyan csapat készítette, amelyben magyar színészek és szakemberek is vannak – akik a film bemutatóján velünk tartanak.
– üzeni a ditróiaknak a premier előtt Cristian Mungiu, a film rendezője.
A főszerepeket Marin Grigore, Judith State, Macrina Bârlădeanu és Moldován Orsolya játsszák, a forgatókönyvet pedig Cristian Mungiu, aki rendezte is az alkotást. A forgatás egyébként 2021. november és 2022. január között zajlott, többnyire a Fehér megyei Torockón, illetve más erdélyi településeken.
• Videó: R.M.N.
A film magyar nyelvű szinopszisa:
A téli ünnepek közeledtével Matthias hazatér németországi munkahelyéről erdélyi szülőfalujába, ahol várja őt elidegenedett kisfia (Rudi), magányos édesapja (Otto), és egykori szerelme (Csilla), akire még most is vágyik. Fiát hosszú ideje a feleség (Ana) neveli egyedül, és Matthias szeretne visszakapcsolódni a gyerek életébe, megszabadítani őt a rejtélyes félelmektől, amelyek kínozzák. Amikor a gyárba, ahol Csilla dolgozik, külföldi munkásokat alkalmaznak, a falu nyugalma felbolydul, a felnőttek is félni kezdenek, és a béke vékony hártyáján áttörtnek az addig elnyomott indulatok és konfliktusok.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!