
Fotó: Harmopan
A 30 éves Harmopan márkanév jubilálása után újból ünnepelhet a Harmopan csapata, hiszen a 2022-es év GastroPan kiállításáról elismerő díjakkal térhettek haza, ezzel is bebizonyítva, hogy az igazán finom kenyeret csak szívvel teli munkával lehet sütni. Péter Orsolya minőségellenőr és termékfejlesztővel, valamint Kovács Éva termelési vezetővel beszélgettünk.
2022. április 25., 10:042022. április 25., 10:04
– Milyen díjnyertes termékekkel neveztek be az idei versenyszámokba?
– Péter Orsolya: A GastroPan pék-, sütőipari, cukrász-, illetve gasztronómiai országos kiállítás és verseny. A megmérettetésre több kategóriában lehetett benevezni, melyek közül az ipari, illetve a kézműves kenyér, valamint a péksütemények kategóriájában szereztünk első, második, illetve ugyancsak második helyezést!
– Kovács Éva: Az idei versenyre a „Kenyér” kategóriában a kemencés vekninkkel, valamint a félbarna verthajú kenyerünkkel neveztünk be. Az elsőt a csíkszeredai pékség csapata, az utóbbit a gyergyói csapat sütötte. Az I. helyezést elért, 1,5 kilós kemencés vekni lett az Év kenyere, melyre szívből büszkék vagyunk! Ezt a terméket a magas krumplitartalom, a ropogós héj és a házikenyérhez hasonló bélzet jellemzi. A félbarna verthajú kenyerünk II. helyezést ért el ezen a rangos eseményen, az ipari kategóriában. Ez a kenyér a gyergyói pékek munkájának az eredménye, hosszú gyártású technológiával, kovászos módszerrel készül, nagy mennyiségű pityóka felhasználásával. A termék verthajú, nagy tömegű (2,5-3,5 kg), a magas pityókatartalomnak köszönhetően hosszan tartó frissesség jellemzi. Íz- és aromaanyagai az igazi, otthon sütött házikenyeret juttatja eszünkbe.
A kézműves cipó lassan kétéves múltra tekint vissza, és nap mint nap megtalálható a Harmopan üzletek polcain. Külön köszönet illeti a gyergyói Harmopan kollégáinkat, akik ennek a sikeres, finom kenyérnek a megálmodói voltak.
A péksütemények kategóriájában a diós-aszalt szilvás bejglinkkel II. helyezést értünk el, valamit a szalontai kifli dicséretben részesült.
Fotó: Harmopan
– Hogyan készültek fel a versenyre? Mi a titka a Harmopan különleges termékeinek?
– Péter Orsolya: A Harmopan történetében nem az első, hogy szakmai megmérettetéseken veszünk részt közösségileg. A járványt megelőző években számos versenyen indultunk, mert azt tapasztaltuk, hogy kollégáink igazi csapatként működnek együtt és szeretik a kihívásokat. A mostani kiállításra és versenyre több kollégával közösen dolgoztunk össze és több, mint négy hónapnyi felkészülés van a hátunk mögött.
– Kovács Éva: Termékeinket pékjeink, pékipari szakembereink alkotják meg, legtöbbször kézzel, hogy megőrizzük termékeink hagyományos, természetes jellegét. Az Év kenyere díjat elnyerő kemencés veknink is egyik pékünk munkájának az eredménye. Ezt a típusú kenyeret háromszakaszos technológiával készítjük, mely a kovászmag elkészítésétől számítva három alkalommal kerül érlelésre, majd formázásra, kelesztésre és megsütésre. A hosszú folyamat lényege az íz- és aromaanyagok kialakulása, az ízek összeérése.
Fotó: Harmopan
– A Harmopan háza táján a péksüteményeknek több évtizedes múltja van. A verseny keretében II. díjat nyert a diós-aszalt szilvás bejgli, de dicséretet kapott a szalontai kifli is. Meséljenek, hogy miért éppen ezeket a termékeket versenyeztették meg?
– Péter Orsolya: Nem véletlen, hogy ezeket a termékeket választottuk, ugyanis mindenképp szerettünk volna hagyományos alkotásokat megmérettetni. A húsvét közeledtével fontosnak tartottuk megmutatni, hogy térségünkben milyen süteményekkel koronázhatjuk meg az ünnepet. A választásnál célunk volt, hogy valami különlegesen innovatívat kínáljunk fel a zsűri számára. A szalontai kifli egy levelestészta-alapú, diós töltelékkel készült sütemény, amelyet porcukor díszít. A diós-aszalt szilvás bejglink túlmutat a sokak által ismert és fogyasztott egyszerű diós vagy mákos bejglin. Úgy gondoljuk, hogy a diós töltelék az aszalt szilvával párosítva egy igazán különleges ízkombinációt eredményez.
A díjnyertes termékek mindenike sok más friss, ropogós termékkel egyetemben megvásárolható a Harmopan üzleteiben, szóval, ha valami különlegesen finomat szeretnénk fogyasztani, akkor érdemes ellátogatni a lakhelyünkhöz közeli Harmopan boltok valamelyikébe.
(X – fizetett hirdetés)
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás