Hirdetés
Hirdetés

Dacian Cioloş Csíkszeredában: nem az autonómia jelenti a megoldást a térség problémáira

A helyi magyarságnak is üzent Dacian Cioloş •  Fotó: Gábos Albin

A helyi magyarságnak is üzent Dacian Cioloş

Fotó: Gábos Albin

Az USR-PLUS szövetség európai parlamenti választási terveiről számolt be Dacian Cioloş volt miniszterelnök csütörtökön Csíkszeredában. A PLUS elnöke a találkozón a magyarságnak is üzent március 15-e alkalmából.

Iszlai Katalin

2019. március 14., 14:512019. március 14., 14:51

2019. március 14., 16:032019. március 14., 16:03

Az ország első három legjelentősebb politikai pártja közé kíván kerülni a májusi európai parlamenti választások után az USR-PLUS 2020 Szövetség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Dacian Cioloş korábbi kormányfő vezette Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) februárban kötött választási koalíciót, és közös listával indul az EP-választásokon. Dacian Cioloş korábbi kormányfő a csütörtöki csíkszeredai találkozón elmondta: meglátása szerint a két párt a legjobb EP jelöltlistát állította össze, hiszen kiváló szakemberek szerepelnek rajta.

Cioloş elmondta, minden megyében találkozókat szerveznek, hogy felmérjék a helyi sajátosságokat és problémákat, továbbá az aláírásgyűjtést is folytatják a két párt közös listájára. Hozzátette,

az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást már összegyűjtötték, de fontosnak tartják a folyatatást, hiszen ezáltal a lakókkal is kapcsolatba kerülhetnek.

„Az EP-választásokat a saját jelöltjeinken túl azért tartjuk fontosnak, mert véleményünk szerint egyfajta referendum is lesz, amelyen a romániaiak kifejezhetik álláspontjukat a PSD-ALDE több mint két éves kormányzásával kapcsolatosan. Szociális feszültségben élünk két éve utcai tüntetésekkel, elégedetlen személyeket látunk, így az EP-választások politikai jelzésre is lehetőséget adnak” – emelte ki.

Hirdetés

Cioloş és csapata csütörtökön Hargita megye mellett Kovászna megyébe is ellátogat, hiszen elmondása szerint a két megye hasonló specifikus problémákkal küzd. Ezekre pedig „sajnos” csak a kampány-időszakokban figyelnek oda általában a PLUS elnöke szerint, és azzal is tisztában van, hogy emiatt

a lakosság nagy része már nem bízik abban, hogy a román állam valóban odafigyel a térség problémáira.

Ezen szeretne változtatni, látogatásai által meg szeretné ismerni a két megye gondjait, hogy ha a jövő évi parlamenti választások után sikerül kormányra kerülniük, meg tudják mutatni, hogy a térség problémáinak megoldása valóban érdekli őket, nem csak beszélnek róla. A PLUS elnöke szerint céljuk nem kizárólag az, hogy megnyerjék a választásokat, hanem hogy alternatívát kínáljanak Románia valódi fejlesztése érdekében.

Dacian Cioloş tájékoztatója végén

üdvözölte a romániai magyarokat, akiknek „fontos ünnepük” van március 15-én, majd azt kívánta számukra, hogy az eredeti esemény, vagyis az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemében ünnepeljenek holnap is.

Szerinte ugyanis azok, akik akkor a szabadság, egyenlőség és testvériség jegyében kirobbantották a szabadságharcot, azt szerették volna, hogy ezek a fogalmak az örökkévalóságig meghatározzák ezt a napot.

A román-magyar kapcsolatot és az autonómiatörekvéseket firtató újságírói kérdésekre Dacian Cioloş elmondta, hogy amennyiben csak az identitás, a nyelv és a kultúra mentén vizsgáljuk a térség problémáit, azáltal nem lehet a valódi képet látni. Ezeket a kérdéseket szerinte a gazdasági fejlődéssel együtt kell tárgyalni, hiszen a szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya nem oldódik meg attól, hogy az etnikai kérdéseket orvosolják, főként, ha ezt egyoldalúan teszik. Szerinte a két megye gondjait csak úgy lehet megoldani, ha egyenlő arányban foglalkoznak a magyarok és a románok gondjaival, amelyek sok esetben ugyanazok.

A fő megoldást a beruházások ösztönzésében látja, ehhez azonban elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése is. Ebben szerinte kiemelkedő szerepe van a Marosvásárhely–Iaşi autópályának, amelyet teljes mellszélességgel támogatnak, és prioritásként kezelnék, hiszen a megépítése erőteljes ütőkártya lenne a térség számára.

Éppen ezért szerinte nem az autonómia jelenti a megoldást a térség problémáira, hanem a gazdasági fejlődés, és ezáltal a jólét emelése. Ehhez azonban meg kell teremi a megfelelő lehetőségeket. 

Hirdetés
13 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 14., szerda

Tizenöt fokot melegedett egyetlen nap alatt

Érezhetően enyhébb reggelre ébredtünk szerdán, Székelyföld-szerte többnyire csak mínusz 6–8 Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet.

Tizenöt fokot melegedett egyetlen nap alatt
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Elbocsátások, bérpótlékok lefaragása – részletek a minisztériumok spórolási terveiről

A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest tíz százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.

Elbocsátások, bérpótlékok lefaragása – részletek a minisztériumok spórolási terveiről
2026. január 14., szerda

Síszezon Háromszéken: van működő pálya, de egyre szűkül a választék

Jelenleg két helyszínen működnek a felvonók Kovászna megyében: Sugásfürdőn és Nagypatakon. Noha síelésre alkalmas terep még lenne a térségben, a hóhiány és a költségek miatt a pályák nem üzemelnek. Mutatjuk a háromszéki sípálya-körképet.

Síszezon Háromszéken: van működő pálya, de egyre szűkül a választék
2026. január 13., kedd

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma

Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma
2026. január 13., kedd

Egészségügyi miniszter: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.

Egészségügyi miniszter: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni
2026. január 13., kedd

Két hajléktalant ölt meg karácsony előtt egy fémrúddal, beismerő vallomást tett az elkövető

A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.

Két hajléktalant ölt meg karácsony előtt egy fémrúddal, beismerő vallomást tett az elkövető
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Gázpalack robbant fel egy zilahi tömbházlakásban, egy férfi égési sérüléseket szenvedett, kilencen megsérültek

Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.

Gázpalack robbant fel egy zilahi tömbházlakásban, egy férfi égési sérüléseket szenvedett, kilencen megsérültek
2026. január 13., kedd

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter
2026. január 13., kedd

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba

A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba
Hirdetés