
A helyi magyarságnak is üzent Dacian Cioloş
Fotó: Gábos Albin
Az USR-PLUS szövetség európai parlamenti választási terveiről számolt be Dacian Cioloş volt miniszterelnök csütörtökön Csíkszeredában. A PLUS elnöke a találkozón a magyarságnak is üzent március 15-e alkalmából.
2019. március 14., 14:512019. március 14., 14:51
2019. március 14., 16:032019. március 14., 16:03
Az ország első három legjelentősebb politikai pártja közé kíván kerülni a májusi európai parlamenti választások után az USR-PLUS 2020 Szövetség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Dacian Cioloş korábbi kormányfő vezette Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) februárban kötött választási koalíciót, és közös listával indul az EP-választásokon. Dacian Cioloş korábbi kormányfő a csütörtöki csíkszeredai találkozón elmondta: meglátása szerint a két párt a legjobb EP jelöltlistát állította össze, hiszen kiváló szakemberek szerepelnek rajta.
Cioloş elmondta, minden megyében találkozókat szerveznek, hogy felmérjék a helyi sajátosságokat és problémákat, továbbá az aláírásgyűjtést is folytatják a két párt közös listájára. Hozzátette,
„Az EP-választásokat a saját jelöltjeinken túl azért tartjuk fontosnak, mert véleményünk szerint egyfajta referendum is lesz, amelyen a romániaiak kifejezhetik álláspontjukat a PSD-ALDE több mint két éves kormányzásával kapcsolatosan. Szociális feszültségben élünk két éve utcai tüntetésekkel, elégedetlen személyeket látunk, így az EP-választások politikai jelzésre is lehetőséget adnak” – emelte ki.
Cioloş és csapata csütörtökön Hargita megye mellett Kovászna megyébe is ellátogat, hiszen elmondása szerint a két megye hasonló specifikus problémákkal küzd. Ezekre pedig „sajnos” csak a kampány-időszakokban figyelnek oda általában a PLUS elnöke szerint, és azzal is tisztában van, hogy emiatt
Ezen szeretne változtatni, látogatásai által meg szeretné ismerni a két megye gondjait, hogy ha a jövő évi parlamenti választások után sikerül kormányra kerülniük, meg tudják mutatni, hogy a térség problémáinak megoldása valóban érdekli őket, nem csak beszélnek róla. A PLUS elnöke szerint céljuk nem kizárólag az, hogy megnyerjék a választásokat, hanem hogy alternatívát kínáljanak Románia valódi fejlesztése érdekében.
Dacian Cioloş tájékoztatója végén
Szerinte ugyanis azok, akik akkor a szabadság, egyenlőség és testvériség jegyében kirobbantották a szabadságharcot, azt szerették volna, hogy ezek a fogalmak az örökkévalóságig meghatározzák ezt a napot.
A román-magyar kapcsolatot és az autonómiatörekvéseket firtató újságírói kérdésekre Dacian Cioloş elmondta, hogy amennyiben csak az identitás, a nyelv és a kultúra mentén vizsgáljuk a térség problémáit, azáltal nem lehet a valódi képet látni. Ezeket a kérdéseket szerinte a gazdasági fejlődéssel együtt kell tárgyalni, hiszen a szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya nem oldódik meg attól, hogy az etnikai kérdéseket orvosolják, főként, ha ezt egyoldalúan teszik. Szerinte a két megye gondjait csak úgy lehet megoldani, ha egyenlő arányban foglalkoznak a magyarok és a románok gondjaival, amelyek sok esetben ugyanazok.
A fő megoldást a beruházások ösztönzésében látja, ehhez azonban elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése is. Ebben szerinte kiemelkedő szerepe van a Marosvásárhely–Iaşi autópályának, amelyet teljes mellszélességgel támogatnak, és prioritásként kezelnék, hiszen a megépítése erőteljes ütőkártya lenne a térség számára.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
Hó formájában érkezik a csapadék a hegyvidéken, ez alól nem kivétel a Madarasi Hargita sem, ahol havazásba váltott át az eső május 13-án. Ezt a Szentegyházi Meteo Állomás Facebook-oldala jelezte a délben közzétett bejegyzésében.
Hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a könyvkiadásra, és miként tudnak működni a kiadók? Mekkora példányszámban jelennek meg a könyvek, és hogyan alakul a vásárlóerő? Két székelyföldi könyvvásár között erdélyi könyvkiadók vezetőivel beszélgettünk.
Nicușor Dan szerint a jelenleg zajló hibrid hadviselés sem annak a jele, hogy Oroszország békét és stabilitást akarna Európában.
13 hozzászólás