Hirdetés
Hirdetés

Dacian Cioloş Csíkszeredában: nem az autonómia jelenti a megoldást a térség problémáira

A helyi magyarságnak is üzent Dacian Cioloş •  Fotó: Gábos Albin

A helyi magyarságnak is üzent Dacian Cioloş

Fotó: Gábos Albin

Az USR-PLUS szövetség európai parlamenti választási terveiről számolt be Dacian Cioloş volt miniszterelnök csütörtökön Csíkszeredában. A PLUS elnöke a találkozón a magyarságnak is üzent március 15-e alkalmából.

Iszlai Katalin

2019. március 14., 14:512019. március 14., 14:51

2019. március 14., 16:032019. március 14., 16:03

Az ország első három legjelentősebb politikai pártja közé kíván kerülni a májusi európai parlamenti választások után az USR-PLUS 2020 Szövetség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Dacian Cioloş korábbi kormányfő vezette Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) februárban kötött választási koalíciót, és közös listával indul az EP-választásokon. Dacian Cioloş korábbi kormányfő a csütörtöki csíkszeredai találkozón elmondta: meglátása szerint a két párt a legjobb EP jelöltlistát állította össze, hiszen kiváló szakemberek szerepelnek rajta.

Cioloş elmondta, minden megyében találkozókat szerveznek, hogy felmérjék a helyi sajátosságokat és problémákat, továbbá az aláírásgyűjtést is folytatják a két párt közös listájára. Hozzátette,

az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást már összegyűjtötték, de fontosnak tartják a folyatatást, hiszen ezáltal a lakókkal is kapcsolatba kerülhetnek.

„Az EP-választásokat a saját jelöltjeinken túl azért tartjuk fontosnak, mert véleményünk szerint egyfajta referendum is lesz, amelyen a romániaiak kifejezhetik álláspontjukat a PSD-ALDE több mint két éves kormányzásával kapcsolatosan. Szociális feszültségben élünk két éve utcai tüntetésekkel, elégedetlen személyeket látunk, így az EP-választások politikai jelzésre is lehetőséget adnak” – emelte ki.

Hirdetés

Cioloş és csapata csütörtökön Hargita megye mellett Kovászna megyébe is ellátogat, hiszen elmondása szerint a két megye hasonló specifikus problémákkal küzd. Ezekre pedig „sajnos” csak a kampány-időszakokban figyelnek oda általában a PLUS elnöke szerint, és azzal is tisztában van, hogy emiatt

a lakosság nagy része már nem bízik abban, hogy a román állam valóban odafigyel a térség problémáira.

Ezen szeretne változtatni, látogatásai által meg szeretné ismerni a két megye gondjait, hogy ha a jövő évi parlamenti választások után sikerül kormányra kerülniük, meg tudják mutatni, hogy a térség problémáinak megoldása valóban érdekli őket, nem csak beszélnek róla. A PLUS elnöke szerint céljuk nem kizárólag az, hogy megnyerjék a választásokat, hanem hogy alternatívát kínáljanak Románia valódi fejlesztése érdekében.

Dacian Cioloş tájékoztatója végén

üdvözölte a romániai magyarokat, akiknek „fontos ünnepük” van március 15-én, majd azt kívánta számukra, hogy az eredeti esemény, vagyis az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemében ünnepeljenek holnap is.

Szerinte ugyanis azok, akik akkor a szabadság, egyenlőség és testvériség jegyében kirobbantották a szabadságharcot, azt szerették volna, hogy ezek a fogalmak az örökkévalóságig meghatározzák ezt a napot.

A román-magyar kapcsolatot és az autonómiatörekvéseket firtató újságírói kérdésekre Dacian Cioloş elmondta, hogy amennyiben csak az identitás, a nyelv és a kultúra mentén vizsgáljuk a térség problémáit, azáltal nem lehet a valódi képet látni. Ezeket a kérdéseket szerinte a gazdasági fejlődéssel együtt kell tárgyalni, hiszen a szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya nem oldódik meg attól, hogy az etnikai kérdéseket orvosolják, főként, ha ezt egyoldalúan teszik. Szerinte a két megye gondjait csak úgy lehet megoldani, ha egyenlő arányban foglalkoznak a magyarok és a románok gondjaival, amelyek sok esetben ugyanazok.

A fő megoldást a beruházások ösztönzésében látja, ehhez azonban elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése is. Ebben szerinte kiemelkedő szerepe van a Marosvásárhely–Iaşi autópályának, amelyet teljes mellszélességgel támogatnak, és prioritásként kezelnék, hiszen a megépítése erőteljes ütőkártya lenne a térség számára.

Éppen ezért szerinte nem az autonómia jelenti a megoldást a térség problémáira, hanem a gazdasági fejlődés, és ezáltal a jólét emelése. Ehhez azonban meg kell teremi a megfelelő lehetőségeket. 

Hirdetés
13 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés