XXI. megyei farsangtemetés

A vízkereszt és hamvazószerda közötti időszakban, farsangkor a legtöbb Udvarhelyszéki településen megrendezik a farsangi és kosaras bálokat, színdarabos mulatságokat, melyeken rendszerint lakomázásra is sor kerül. Farsang utolsó pár napjában pedig Hargita megye egyes falvainak hagyományőrző csoportjai újra és újra felidézik a régóta őrzött télbúcsúztató népszokásokat. Ezeket gyűjtötte egybe, valamint továbbélésüket is segíti a több mint húsz éve megrendezésre kerülő megyei farsangtemetés, melyen a tavalyi találkozónak otthont adó Alsósófalva mellett Szentegyháza hagyományőrző csoportja is részt vesz.

Rövid visszatekintő

A Hargita Megyei Kulturális Központ először 1993-ban szervezte meg a közös farsangbúcsúztatást, mely azóta Hargita megye egyik leglátványosabb eseményévé nőtte ki magát. Az év első felében  megrendezett bolondos, álarcos mulatság sok érdeklődőt, turistát vonz a térségbe. „Az eredeti elképzelés szerint a falvakban megőrzött hagyományt vittük be a városba, így az első néhány alkalommal Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson szerveztük meg a farsangtemetést.

Az első találkozókon alsósófalvi, csíkcsicsói, csíkmenasági, kászoni, csíkszentdomokosi és ditrói hagyományőrző csapatok vettek részt, amelyek még az eredetileg fennmaradt farsangi szokásokat mutatták be. Ezeken felbuzdulva több más településen is felelevenítették ezeket a hagyományokat, leggyakrabban az öregek elbeszélései alapján” – mondta el Ádám Gyula, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa. Megtudtuk, hogy az évek folyamán további hagyományőrző csapatok érkeztek Szentegyházáról, Csíkborzsováról, Gyergyószárhegyről, Csíkszentsimonból, Csíkszentkirályról, Csíkcsobotfalváról és Gyergyóremetéről a húshagyókedd előtti szombati farsangtemetésre.

Mivel a rendezvény helyszíne évről évre változik, minden alkalommal más település csoportja vállalja a házigazda szerepet. „A 21. farsangtemetés immár második alkalommal Csíkcsicsóban lesz megrendezve, ahol a Csíkcsicsó Hagyományőrző Csoporton kívül tizenkét település csoportja lesz jelen Hargita megyéből” – tette hozzá a központ munkatársa.

Két csoport lesz Udvarhelyszékről

A farsangtemetésen részt vevő hagyományőrző csoportok maskarái, alakoskodásai rendszerint őrzik a települések sajátságos farsangtemetési szokásait, ezekre időnként ráépülnek az aktuális helyi vagy regionális társadalmi, politikai problémák. „A farsang időszakában szabadosabbak, szókimondóbbak az emberek. Ilyenkor a falvakban nyíltan bírálták, esetleg kicsúfolták az elöljárókat, faluvezetőket. Mindezek fennmaradtak, a találkozón részt vevők rendszerint aktuális eseményekre reagálva találnak ki vicces, humoros dolgokat, mellyel kifigurázzák a mindenkori vezetőket, történéseket, eseményeket” – mesélte Ádám Gyula.

Udvarhelyszékről az alsósófalviak és a szentegyháziak csoportja vesz részt a farsangtemetésen. Ebben a térségben az alsósófalvi az egyedüli farsanghoz kapcsolódó népszokás, amely eredeti formájában fennmaradt. „Mivel egy református falu szokásáról beszélünk, a farsangbúcsúztatójuk sokkal liberálisabb, mint a katolikus vidékeken élőké. Ők rendszerint szerdán, a tilalmat megszegve farsangolnak a faluban, és jelképeik is merészebbek” –  mondta Ádám.

A szentegyháziak Ördögbetlehemes című előadása egy bibliai jelenethez kapcsolódik, mely szintén egyedinek mondható, hiszen színpadon lesz előadva, a csicsói művelődési házban. A kulturális központ munkatársa kiemelte: az évek során folyamatosan arra törekedtek, hogy mindegyik csoport maradjon meg a saját, egyedülálló farsangbúcsúztatójánál. Példaként megemlítette a kászoni bikaütést, a ditrói ostorosokat, a csíkszentdomokosi hamubotosok ijesztgetéseit.