Fotó: Veres Nándor
Urunk mennybemenetelét a húsvét utáni negyvenedik napon ünnepli a katolikus egyház. A csütörtöki ünnep kapcsán Ilyés Zsolt csíkszentléleki plébánossal beszélgettünk.
2016. május 05., 10:132016. május 05., 10:13
Ilyés Zsolt elmondta, a feltámadás és a mennybemenetel közötti negyven nap arra szolgált, hogy az apostolok és a hívő nép felkészülhessenek arra, hogy fizikai valójában többé már nem látják Jézust. Ezen negyven nap alatt Jézus többször is megjelent ugyan, de az már nem a megszokott emberi jelenléte volt – olyankor az apostolok sem ismerték fel a Megváltót, csak sejtették, hogy ő lehet. A negyven nap letelte után, az írásos emlékek szerint egyetlen apostol sem látta többé Jézust.
A mennybemenetel is elsősorban egy üzenet volt, hogy minden hívő megbizonyosodhasson róla, hogy Krisztus nem egyszerűen eltűnt, hanem visszatért az Atyához. Azért volt szükséges egy látványos felemelkedésre, mivel az akkori emberek többsége is elsősorban azt hitte el, ami látott. Ennek tükrében az emberek hitének megerősödését szolgálta az az alkalom – ismertette az ünnep ma is érvényes szerepét a lelkipásztor.
Kérdésünkre, hogy miért emlegetik áldozócsütörtökként is ezt az ünnepet, Ilyés Zsolt elmondta, két oka is van ennek az elnevezésnek. Ennek egyike, hogy korábban ezen a napon tartották az elsőáldozásokat, a másik ok, hogy sokáig a feltámadás utáni negyvenedik nap volt a húsvéti szentáldozás határnapja.
„Ennek az ünnepnek nincsenek nagyon látványos liturgikus elemei, talán egyetlen kivétel, hogy azokban a templomokban, ahol még elől vannak a húsvéti szobrok, azokat az evangéliumi rész felolvasása alatt elviszik. Régebben ilyenkor elfújták a húsvéti gyertyát is, de az újabb rendelkezések szerint, mivel a húsvéti idő egészen pünkösdig tart, égve maradnak a gyertyák a templomokban” – részletezte a liturgiához kapcsolódó szokásokat a plébános.
Arra ébredt a minap egy csíkszentkirályi nő, hogy kerítését, veteményesét megrongálták. Mint kiderült, egy termetes medve ugrott be az udvarára aznap hajnalban, miután megijedt egy arra haladó autótól – az esetről felvétel is készült.
Inkább a törvényesítést szorgalmazzák, mintsem a visszabontást az illegális építkezések esetében. Csíkszeredában idén 26 300 lejre büntettek ilyen típusú kihágások miatt. A szabályszegéseket nagy felbontású légifelvételeken is nyomon tudják követni.
Figyelem: rajtol a 19. Székelyföldi Körverseny! Felsoroljuk, hogy hol számíthatnak útlezárásra Csíkszeredában pénteken és szombaton.
Munkagépek dolgoznak, aszfaltot terítenek, már a vége felé jár a csíkmadarasi elkerülőút építése, amelyet néhány hét múlva használatba is vehetnek a közlekedők. A vasútvonal által kettészelt község számára ez egy igen fontos előrelépés.
Átszervezésre, posztok megszüntetésére lehet számítani a csíkszeredai önkormányzatnál – jelentette be Korodi Attila polgármester, miután kedden Bukarestben egyeztetett Ilie Bolojan kormányfővel és Tánczos Barna miniszterelnök-helyetessel.
Még az idén felcsendülhet a csíkszeredai Szent Ágoston-templom készülő koncertorgonájának egy része, az úgynevezett pozitívmű. A templomi hangszer további darabjait később készítik el, ehhez a plébániának további 200 ezer euróra lesz szüksége.
Kényszerhelyzetben van Csíkszentgyörgy az infrastruktúra-fejlesztés terén, mert egyik késlekedő beruházás hiánya akadályozza egy másik elkezdését. Most arra számítanak, hogy az ivóvíz- és szennyvízhálózat építése nemsokára elkezdődhet.
Megtudtuk, hogy mi az igazán jó bográcsos titka a Csíkszeredai Városnapok 23. Pityókafesztiválján.
Ha az újbóli mérések jó eredményt hoznak, akkor megnyithatják Csíkszereda központi parkjában a pavilonos ivóvízkutat. Nemrég új szivattyút szereltek fel, és hermetikusan lezárták a rendszert. A vizet 170 méter mélyről szivattyúzzák fel.
Gál Sándor-emléktúrára és huszártoborzóra hívnak a csíkszentgyörgyiek augusztus 2-án, szombaton. A cél hiteles képet mutatni a az 1848–'49-es forradalom és szabadságharc hőseiről.
szóljon hozzá!