
Fotó: Veres Nándor
Urunk mennybemenetelét a húsvét utáni negyvenedik napon ünnepli a katolikus egyház. A csütörtöki ünnep kapcsán Ilyés Zsolt csíkszentléleki plébánossal beszélgettünk.
2016. május 05., 10:132016. május 05., 10:13
2016. május 05., 10:132016. május 05., 10:13
Ilyés Zsolt elmondta, a feltámadás és a mennybemenetel közötti negyven nap arra szolgált, hogy az apostolok és a hívő nép felkészülhessenek arra, hogy fizikai valójában többé már nem látják Jézust. Ezen negyven nap alatt Jézus többször is megjelent ugyan, de az már nem a megszokott emberi jelenléte volt – olyankor az apostolok sem ismerték fel a Megváltót, csak sejtették, hogy ő lehet. A negyven nap letelte után, az írásos emlékek szerint egyetlen apostol sem látta többé Jézust.
A mennybemenetel is elsősorban egy üzenet volt, hogy minden hívő megbizonyosodhasson róla, hogy Krisztus nem egyszerűen eltűnt, hanem visszatért az Atyához. Azért volt szükséges egy látványos felemelkedésre, mivel az akkori emberek többsége is elsősorban azt hitte el, ami látott. Ennek tükrében az emberek hitének megerősödését szolgálta az az alkalom – ismertette az ünnep ma is érvényes szerepét a lelkipásztor.
Kérdésünkre, hogy miért emlegetik áldozócsütörtökként is ezt az ünnepet, Ilyés Zsolt elmondta, két oka is van ennek az elnevezésnek. Ennek egyike, hogy korábban ezen a napon tartották az elsőáldozásokat, a másik ok, hogy sokáig a feltámadás utáni negyvenedik nap volt a húsvéti szentáldozás határnapja.
„Ennek az ünnepnek nincsenek nagyon látványos liturgikus elemei, talán egyetlen kivétel, hogy azokban a templomokban, ahol még elől vannak a húsvéti szobrok, azokat az evangéliumi rész felolvasása alatt elviszik. Régebben ilyenkor elfújták a húsvéti gyertyát is, de az újabb rendelkezések szerint, mivel a húsvéti idő egészen pünkösdig tart, égve maradnak a gyertyák a templomokban” – részletezte a liturgiához kapcsolódó szokásokat a plébános.
Noha jó ütemben dolgozik az építő és egy hónapon belül várhatóan befejezi a munkát, az ősszel kezdődő tanévben még nem tud gyermekeket fogadni a Csíkszentsimonban épülő bölcsőde. Számos tennivaló van még addig.
Kevesebb vérveszteség, kisebb megterhelés és pontosabb beavatkozások – alig néhány héttel a Da Vinci-robot üzembe helyezése után már rendszeresen alkalmazzák a rendszert a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban.
Az Ezer Székely Leány Napja biztonságos lebonyolítása érdekében ideiglenes útlezárásokra kell számítani július 4-én, szombaton Csíkszeredában.
Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.
Szombaton tartják Csíkszeredában az Ezer Székely Leány Napját. A hagyományőrző rendezvényt a Székely Népviselet Napja előzi meg, a szervezők pedig több forgalomkorlátozásra és biztonsági előírásokra hívják fel a figyelmet.
A pozsonyi csata 1119. évfordulójára megemlékező ünnepséget tartanak pénteken 17 órától Csíkcsomortánban, a Kárpátok Őre emlékműnél.
Lezárult a közbeszerzési eljárás a Büdösfürdőre tervezett víz- és csatornahálózat kivitelezése érdekében a Csíkszentkirályhoz tartozó területet illetően. A munkálatok elkezdéséhez viszont a finanszírozás is szükséges.
Nem tétlenkedett a gyimesközéploki önkormányzat: mindössze három nappal azt követően, hogy egy áradás miatt megszűnt a Jávárdi-vízesés, sikerült visszaterelni a zuhatagot tápláló patakot a régi medrébe.
Jubileumok, nemzetközi fellépők, a lant kiemelt szerepe és generációkat összekötő mesterkurzusok várják a közönséget július 6–12. között a 46. Csíkszeredai Régizene Fesztiválon.
A rágcsálók szaporodásának megfékezése érdekében Csíkszereda Polgármesteri Hivatala közterületi irtást rendelt el.
szóljon hozzá!