
Fotó: Gecse Noémi
A bálványosi szabadegyetem meghívottjaként Peter Krajňák, a szlovák kormány oktatási minisztériumának államtitkára a keresztény Európa víziójáról szóló előadáson szólalt fel. Az államtitkárt a szlovákiai kisebbségi oktatásról kérdeztük.
2016. július 20., 22:012016. július 20., 22:01
2016. július 21., 14:092016. július 21., 14:09
– Milyen kihívásokra kell megoldást találjon a kisebbségi oktatás Szlovákiában?
– Nálunk a magyar tannyelvű oktatás képviseli a legerőteljesebben a kisebbségi oktatást, több mint 260 magyar iskola van Szlovákiában. A többi nemzetiségnek kevés és kis létszámú iskolái vannak. Az iskolarendszerünkben öt nemzetiségi nyelv szerepel: magyar, ruszin, roma, ukrán és német. Természetesen arra törekszünk, hogy megmaradjanak a tanintézetek. Egy törvénymódosítással segítettük a kis létszámú osztályok, iskolák megmaradását. Korábban az erre vonatkozó jogszabály előírta, hogy ha tíz alá csökken egy osztály létszáma, akkor azt fel kell számolni. Emiatt egész iskolák kerültek veszélybe, az alacsony létszám az intézet fennmaradását veszélyeztette. Ezt eltöröltük, nincs alsó határérték. Időközben a minisztériumunkban létrejött a nemzetiségi oktatással foglalkozó osztály, amelyet Prékop Mária vezet. Örvendünk, hogy egy elég hosszú várakozási időszak után ez a kormány zöld utat adott ennek a területnek is. Az említett minisztériumi osztály is garantálja, hogy továbbra is kellő figyelem irányuljon a kisebbségi oktatásra.
– Mennyire jellemző, hogy a diákok nem anyanyelven folytatják a tanulmányaikat a felsőbb tagozatokon?
– Százalékarányban nem tudom kifejezni. Ami a magyar nemzetiséget illeti, elég jó a helyzet. Például Pozsonyban is van magyar nyelvű gimnázium, tehát a gyermekek magyar nyelven tudják folytatni a tanulmányaikat. A problémásabb helyzet például a ruszinoknál van, ők első osztálytól negyedik osztályig, tehát alsó tagozaton tudnak ruszin nyelven tanulni, ezt követően nincs anyanyelvi oktatás a számukra. Ezen a téren rengeteg feladat hárul a nemzetiségi oktatással foglalkozó osztályra, hogy hálózatot építsen ki. Az a célunk, hogy a többi nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekek is anyanyelven folytathassák a tanulást.
– Szerepet kap a tanrendben a kisebbségek történelme, kultúrája?
– Természetesen, sőt át akarjuk teljesen dolgozni az egész programot, egy teljesen új dolgot akarunk bevezetni, mégpedig a regionális oktatást. Ez azt is magával hordozná, hogy az adott nemzetiség a saját területi egységében az adott régió történelmét fogja tanulni. Ezt az alapiskola második fokozatának szánjuk, ezt is természetesen az említett minisztériumi osztállyal együttműködve fogjuk végezni. Ez lenne a legnagyobb változás, de sok tervünk van még ezzel kapcsolatban.
– Hogyan biztosítható a minőségi oktatás a kisebbségi gyerekek számára?
– Az a célunk, hogy a gyermekek anyanyelvükön az óvodás kortól legalább az alapiskola kilencedik osztályáig tudjanak tanulni. Rozsnyón például ez már így működik. Arra törekszünk, hogy ez Szlovákia minden régiójában létre jöjjön. Az oktatás minősége a konkrét iskola igazgatójának ütemtervétől, elképzeléseitől, lehetőségeitől, ügyességétől függ. Mi ebbe nem nagyon tudunk beleszólni. Téma van rengeteg, a konkrét vezetőtől függ, hogy mire összpontosít jobban az adott iskola, de célunk természetesen az, hogy tovább javítsuk az oktatás színvonalát.
A kászonjakabfalvi szándékos gyújtogatásoknak egyelőre nincs gyanúsítottja – tudtuk meg a csíkszeredai ügyészségtől. Az eset miatt önkéntes alapon működő polgárőrség alakult, amely azóta is rendszeresen járőrözik az érintett falurészben.
Óvodákat és tornatermeket szereltek fel korszerű bútorzattal, illetve eszközökkel Csíkszeredában a helyi önkormányzat erre irányuló európai uniós pályázata révén. A Cimbora Napközi Otthonban mutatták be hétfőn a beruházás eredményeit.
Kiemelkedő volt a műtéti tevékenység a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt évben: több mint kilencezer alkalommal végeztek operációt.
Fordulatos és eredményekben gazdag évet zárt 2025-ben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház – értékelte Konrád Judit, az intézmény menedzsere.
Soron kívüli ülésen döntött pénteken a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület a költségvetési többlet felhasználási módjáról, amelyet ebben az évben fejlesztésekre fordítanak. A megtakarítás a működési költségekből származik.
Egy kidőlt fa miatt teljesen megbénult a közúti forgalom egy időre a Hargitafürdő területén áthaladó megyei úton csütörtök délután. A csíkszeredai önkéntes tűzoltók távolították el a fát, azóta újraindult a forgalom mindkét irányban.
A télies időjárás miatt rövid ideig korlátozták a 7,5 tonnánál súlyosabb teherautók közlekedését Szépvíz és Gyimesközéplok között a 12A jelzésű országúton. A korlátozást 14 óra 30 perc körül oldották fel.
A vidéki települések polgármesterei is tisztában vannak azzal, hogy a mára hírhedtté vált 239-es számú törvény jelentős terhet ró a lakosságra. Csak egy dologgal tudják biztatni a lakókat: a helyben befizetett adók legalább nem vándorolnak Bukarestbe.
Hargitafürdőn 120 tonna, míg Csíkszeredában 210 tonna csúszásgátló anyagot szórtak az utakra a munkagépek az idei havazás kezdete óta – derül ki Bors Béla csíkszeredai alpolgármester közleményéből.
Az idei helyi adók és illetékek befizetésére csak január 15-től lesz lehetőség Csíkszerdában, addig az előző évek elmaradásait, a büntetéseket és egyéb illetékeket lehet törleszteni.
szóljon hozzá!