
Fotó: Veres Nándor
Hargita megyében mintegy harmincmillió lejre rúg az oktatási beruházások keretében elvégzett, de ki nem fizetett munkálatok értéke. A félbemaradt építkezések befejezésére európai uniós pénzt szerezne a kormány, addig viszont elengedik bizonyos körülmények között az iskolákat meghitelező cégek állami adósságait.
2013. szeptember 19., 17:372013. szeptember 19., 17:37
2013. szeptember 19., 18:112013. szeptember 19., 18:11
Mintegy 180 millió lejre lenne szükség ahhoz, hogy befejezzék Hargita megyében az elkezdett és később pénzhiány miatt félbemaradt oktatási beruházásokat – mondta el érdeklődésünkre Csukás Levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség gazdasági igazgatója. Közölte, az óvodáknál, iskoláknál elvégzett és az építkezési cégeknek a finanszírozás felfüggesztése miatt ki nem fizetett munkálatok értéke a megyében mintegy harmincmillió lej. „Sok a megkezdett és be nem fejezett munkálat Hargita megyében is, van, amit éppen csak elkezdtek, és olyan is, ami előrehaladottabb állapotban van\" – mondta Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője. Az egyik fontos, elkezdett, de aztán finanszírozás nélkül maradt nagy beruházás a campus-építési projekt – említette a főtanfelügyelő. E program keretében négy megyebeli középiskola számára épültek volna komplexumok, Csíkszeredában a Kós Károly Szakközépiskola mellé például többek között műhelyeket, osztálytermeket, tornatermet terveztek és kezdtek el építeni.
Mint ismeretes, az utóbbi néhány évben az oktatási beruházásokra már nem utalt ki pénzt a kormány, az emiatt kifizetetlenül maradat vagy a későbbi finanszírozás reményében egy ideig még folytatott munkálatok ellenértékéért sok esetben beperelték a cégek az iskolákat. Ebben az évben sem volt az oktatási tárcának pénze beruházásokra, nem is érkezett az esztendő folyamán erre egy lej sem – közölte Bartolf Hedvig főtanfelügyelő. Annyit tudni a beruházások esetleges folytatásáról, amit tanévkezdés előtt mondtak, hogy megpróbál a kormány európai uniós finanszírozást szerezni a félbemaradt oktatási beruházások befejezésére – közölte.
Csukás Levente a téma kapcsán felhívta a figyelmet, hogy egy kormányrendelet kompenzálási lehetőséget biztosít azon cégeknek, amelyeknek polgármesteri hivatalok vagy azoknak alárendelt intézmények – így például iskolák is – tartoznak. A gazdasági igazgató rámutatott, ha ezeknek a cégeknek adósságuk van az állam felé, akkor a kormány döntése értelmében elengedik azt az önkormányzat vagy az alárendeltségében lévő intézmény adósságának mértékében, ha a cég is elengedi a polgármesteri hivatal vagy az intézmények adósságát. A gazdasági igazgató azt tanácsolta a cégeknek, iskoláknak, hogy érdeklődjenek a lehetőségről. Úgy véli, egyes esetekben reális segítséget tud nyújtani az intézkedés. Hozzátette, lesznek viszont esetek, amikor nem élhetnek a lehetőséggel, mert ha a munkálatot a cég anyagi fedezet nélkül, a későbbi finanszírozás reményében folytatta egy ideig, akkor ezen munkálat értéke nem került be a könyvelésekbe, a kompenzációs lehetőség pedig csak elkönyvelt összegekre vonatkozik.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
szóljon hozzá!