
Fotó: Veres Nándor
Nőtt ebben az évben is a népegészségügyi működési engedéllyel rendelkező tanintézetek száma. Városon már majd mindenik óvoda és iskola megfelel a követelményeknek, az engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket biztosítani nem tudó tanintézetek két kivétellel vidéken vannak.
2013. szeptember 03., 15:582013. szeptember 03., 15:58
2013. szeptember 03., 16:182013. szeptember 03., 16:18
Egy kicsit idén is léptünk előre – összegezte a népegészségügyi működési engedéllyel rendelkező tanintézetek helyzetét Vass Előd, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság aligazgatója. Az intézmény adatai szerint idén tíz óvoda, valamint kilenc iskola kérte és kapta meg az egészségügyi működési engedélyt Hargita megyében.
Vass Előd ismertette, a megyében városon 71, vidéken 222 épületben működik óvoda, ezek közül városon 70, vidéken 133 óvodaépületnek van egészségügyi működési engedélye. Az általános iskoláknak otthont adó épületek esetében jobb a helyzet, a 46 városi iskolaépület közül 45-nek van engedélye, a 199 vidéki iskolaépület közül pedig 129-ben zajlik engedélyezett körülmények között az oktatás. A középiskolák állnak a legjobban, megvan a népegészségügyi működési engedélye mind a 26 városon, illetve mind a tíz falun működő középiskolának. Vass Előd kifejtette, a jogi személyiséggel rendelkező tanintézetek mindenikének van engedélye, az ezt megszerezni nem tudó tanintézetek többnyire kisebb létszámú gyermekközösséget befogadó, peremvidéki egységek.
Az óvodák, iskolák már nem kapnak ideiglenes működési engedélyt, egy egységnek vagy van engedélye, vagy nincs – ismertette a közegészségügyi igazgatóság aligazgatója. Kérdésünkre, hogy büntethetők-e az engedéllyel nem rendelkező tanintézetek, az aligazgató azt válaszolta, ők a problémát szeretnék megoldani, ha van, és a bírság ezen rendszerint nem segít. Ugyanakkor legtöbbször nem az a felelős a fennálló körülményekért, akit meg lehet büntetni – tette hozzá. Vass Előd kifejtette, ahhoz, hogy egy tanintézet megkapja a népegészségügyi működési engedélyt, ellenőrzött forrásból származó ivóvíz kell legyen az épületben, megfelelő mellékhelyiségek, megszabott nagyságú tantermek, megfelelő padlózat, bútorzat szükséges. Ez utóbbi kapcsán hozzáfűzte, a szabály szerint minden osztályban legalább három különböző méretű bútorzat kellene legyen, hogy a gyerekek testmagasságuk szerint választhassanak kényelmes ülőalkalmatosságot, a tanintézetek többségében azonban csak egyféle méretű bútorzat van. A népegészségügyi engedélyhez az óvodának, iskolának a környezete is rendben kell legyen, méretes udvar és jó állapotban lévő kerítés szükséges.
Az engedély megszerzése folyamatában az iskola igényli az engedélyeztetést, és letesz egy nyilatkozatot a feltételekről, amelyeket teljesíteni tud, a közegészségügyi szakemberek pedig a helyszínen ellenőrzik a tanintézetet, majd ennek függvényében megadják az engedélyt. Olyan nem nagyon fordul elő, hogy egy óvoda vagy iskola kéri, de aztán nem kapja meg az engedélyt, a tanintézetek akkor igénylik, amikor megvannak már a feltételek az engedély megszerzéséhez - mondta el az aligazgató. Az engedély addig érvényes, amíg megváltozik a törvény, vagy az iskola feltételeinél történik változás, például ha összevonnak tantermeket, akkor ismét meg kell kérni az engedélyt – ismertette az aligazgató. Vass Előd elmondta, az engedélyt vissza is lehet vonni, legutóbb tavaly fordult elő ilyen Hargita megyében. Akkor egy tanintézet udvarán a kidőlőfélben lévő kapu láttán úgy döntöttek a közegészségügyi ellenőrök, hogy az veszélyt jelent a gyerek számára, ezért visszavonták az engedélyt, a tanintézet pedig ennek nyomán orvosolta a problémát.
Megtudtuk, a közegészségügyi igazgatóság jelenleg a tanév elején megszokott ellenőrzésekre készül, előbb bekérték az iskoláktól, hogy miként állnak a tanévkezdés előtti takarítással, meszeléssel, majd ellenőrizni is fogják, hogy közegészségügyi szempontból készen állnak-e az iskolák, óvodák a gyerekek fogadására.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
szóljon hozzá!