Szeptember kiemelkedő napja Szent Mihály ünnepe, amely egyben a gyulafehérvári székesegyház, valamint a csíkszentmihályi egyházközség búcsúja. E nap a félelem nélküli erős akarat ünnepe, amely a népi hagyományban gyakran összekapcsolódott a szürettel, böjttel valamint a Katalin-napig tartó kisfarsang kezdetével.
2011. szeptember 27., 13:052011. szeptember 27., 13:05
2012. február 10., 13:542012. február 10., 13:54
Búcsúra fogadja híveit a csíkszentmihályi templom
Szeptember 29-én van Szent Mihály, Gábor és Rafael arkangyalok ünnepe. A néphagyomány sok mindent társított ehhez az ünnephez, ami egyben jeles napnak is számított. Na de ki is valójában Szent Mihály? Egyike a hét arkangyalnak (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered. Az Istenhez hűséges angyalok jelszava, csatakiáltása: Ki olyan, mint az Isten?! Értelme ez: senki sem olyan, mint az Isten, vagyis: Isten a leghatalmasabb, ő a győztes, őt kell Úrnak elismerni, őt kell szolgálni.
Nagyon sok templom védőszentje, és sok település is róla van elnevezve. Már Szent István maga és királyi háza örök üdvösségére Mihálynak szentelte a veszprémi székesegyházat. Ő a patrónusa a váci és erdélyi, társpatrónusa az egri egyházmegyének is. Mihály és Gábor angyal zománcképe ott van a Szent Korona alsó részén is. A koronázási szertartás ősi bizánci szövege szerint ugyanis az új császár előtt maga Mihály arkangyal tárja majd föl az uralom kapuit. Ez a hit a magyar királyi udvarban sem lehetett ismeretlen. Egy 11. századi miniatúra II. Basileos császár koronázását úgy ábrázolja, hogy Krisztus nyújtja a koronát a császár feje fölé, Gábor teszi a fejére, Mihály pedig lándzsát ad a kezébe. A két arkangyal a koronázás, illetőleg uralkodói hatalom égi eredetére emlékezteti a királyokat.
A közel ezer éves egyházközség is ünnepel
Ez a nap az év egyik legnagyobb ünnepe a Szent Mihály arkangyalról elnevezett csíkszentmihályi plébániának. Az egyházközség első említése a pápai tizedjegyzékben 1333-ban fordult elő: de Sancto Michaele. Ekkor már templomos hely volt, azaz a település ennél jóval korábbi. A szepesi püspök feljegyzéseiben egy 1103-as évszám is található, melyet a templomon látott. A jelenlegi római katolikus templom a 13. században épülhetett, talán egy régebbi templom helyén. A település ősi tízesei: Csorosza, Alszeg, Templomszer, Tőkeszege, Csigafalva, Sárhíd. Nevében maradt fenn Cibrefalva, melyet az 1694-es tatárbetörés pusztított el, ezt hét személy élte túl. A település az 1400-as évektől az 1600-as évek elejéig élte fénykorát.
Ebben az időben Csíkszék egyik legnagyobb települése volt. A falun vezetett át a Moldvát Csíkkal összekötő Gyimesi-átjáró nyomvonala. 1622-ben a falu megalkotta Székelyföld ötödik, Csík második legkorábbi falutörvényét. A falu kivette részét a szabadságharcokból is. Fiai hősiesen küzdöttek a harctereken, de nem hiányoztak a csíksomlyói gimnázium padjaiból sem. Tanítókat, orvosokat adott nemzetünknek. Az egyházközség lelki vezetését három lelkipásztor egy évszázadon át látta el: Gábosi Dénes, Soó Dénes és Csutak László. Az első világháborútól az 1989-es fordulatig Csíkszentmihály fejlődési üteme lelassult.
Egy kis néphagyomány
A mezőgazdaságban szeptember a számvetés, a teljes betakarítás, szüret, szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok múlik az időjáráson. Emiatt számos hiedelem, időjárásjóslás kapcsolódik a hónaphoz. A meteorológusok Őszelőként tartják számon, a régi székely-nagyar naptárban Földanya havának nevezik, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava.
Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója, Csíkban ilyenkor térnek vissza a havasi legelőkről a pásztorok, hogy télire a gazdák gondjaira bízzák a jószágot. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének és a cselédfogadásnak is egyik időpontja volt. Ekkor kapták meg bérüket, illetve újból elszegődtek a régi gazdához vagy újat kerestek. Az asszonyok számára munkatilalom volt érvényben: aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, aki mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Úgy tartották, hogy Szent Mihály után már a fű sem nő. Ezzel a nappal kezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25-ig) tartott. Kisfarsang után nagyfarsangig tilos volt lakodalmazni vagy bált tartani.
Újat teremteni Székelyföldön nem egyszerű – ezt első kézből tudja Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, aki most a csíkszeredai Drakula Park kezdeményezése mellé áll.
Jótékonysági pünkösdi előadást mutatnak be június 7-én a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Búcsújárás című kortárs drámát, a Csíki Játékszín színészei és a Role zenekar közreműködésével. A bevételt egy beteg kisfiú javára ajánlják fel.
Nemcsak Csíkszereda, hanem az egész térség turisztikai, gazdasági életére nagy hatással lesz a Zsögödbe megálmodott élménypark – mondta Korodi Attila polgármester a Dracula park megvalósításának hivatalos bejelentésén.
Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb vidámparkját építi meg két év alatt 56 millió euróból Lénárd András vállalkozó Csíkszereda zsögödi részén. Az építkezés akkora volumenű, hogy ebben az esetben már az önkormányzatnak is oda kell tennie a csontot.
Három autó érintett a balesetben, amely vasárnap kora délután történt az E 578-as európai úton, Csíkkozmás közelében – tájékoztatott a román rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic.
Még várni kell arra, hogy Csíkszereda városbejáratait új, a városlakók tetszését elnyerő arculati elemek díszítsék. Az ötletpályázat két éve volt, idén készülhet a kivitelezéshez szükséges megvalósíthatósági tanulmány.
Oláh Katalin és tanítványainak rajzkiállítását nyitják meg június 1-én, vasárnap 16 órától a csíkszentdomokosi polgármesteri hivatal dísztermében. A képanyag az elmúlt év munkáiból állt össze.
A Hargita megyei hegyimentők pénteken figyelmeztettek, hogy a földcsuszamlások és sziklaomlások miatt a következő napokban kerüljék a Balánbányáról az Egyes-kőre vezető kék kereszttel jelzett túraösvény Vigyázó-kő és Egyes-kő közötti szakaszát.
Nagyot álmodtak Csíkkarcfalva községben: a Csíknagyboldogasszony Zarándokházat szeretnék felújíttatni adományokból. A célért jótékonysági koncertet is szerveznek június 8-án, vasárnap, amelyen az Ismerős Arcok lép fel a jenőfalvi Tercsi színpadán.
Ismét elhalasztotta az ítélethirdetést a Maros Megyei Törvényszék abban a büntetőperben, amely 2013-ban indult Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke (akkori elnöke) és tizenkét másik személy ellen. Június 10. a következő időpont.
szóljon hozzá!