Szeptember kiemelkedő napja Szent Mihály ünnepe, amely egyben a gyulafehérvári székesegyház, valamint a csíkszentmihályi egyházközség búcsúja. E nap a félelem nélküli erős akarat ünnepe, amely a népi hagyományban gyakran összekapcsolódott a szürettel, böjttel valamint a Katalin-napig tartó kisfarsang kezdetével.
2011. szeptember 27., 13:052011. szeptember 27., 13:05
2012. február 10., 13:542012. február 10., 13:54
Búcsúra fogadja híveit a csíkszentmihályi templom
Szeptember 29-én van Szent Mihály, Gábor és Rafael arkangyalok ünnepe. A néphagyomány sok mindent társított ehhez az ünnephez, ami egyben jeles napnak is számított. Na de ki is valójában Szent Mihály? Egyike a hét arkangyalnak (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered. Az Istenhez hűséges angyalok jelszava, csatakiáltása: Ki olyan, mint az Isten?! Értelme ez: senki sem olyan, mint az Isten, vagyis: Isten a leghatalmasabb, ő a győztes, őt kell Úrnak elismerni, őt kell szolgálni.
Nagyon sok templom védőszentje, és sok település is róla van elnevezve. Már Szent István maga és királyi háza örök üdvösségére Mihálynak szentelte a veszprémi székesegyházat. Ő a patrónusa a váci és erdélyi, társpatrónusa az egri egyházmegyének is. Mihály és Gábor angyal zománcképe ott van a Szent Korona alsó részén is. A koronázási szertartás ősi bizánci szövege szerint ugyanis az új császár előtt maga Mihály arkangyal tárja majd föl az uralom kapuit. Ez a hit a magyar királyi udvarban sem lehetett ismeretlen. Egy 11. századi miniatúra II. Basileos császár koronázását úgy ábrázolja, hogy Krisztus nyújtja a koronát a császár feje fölé, Gábor teszi a fejére, Mihály pedig lándzsát ad a kezébe. A két arkangyal a koronázás, illetőleg uralkodói hatalom égi eredetére emlékezteti a királyokat.
A közel ezer éves egyházközség is ünnepel
Ez a nap az év egyik legnagyobb ünnepe a Szent Mihály arkangyalról elnevezett csíkszentmihályi plébániának. Az egyházközség első említése a pápai tizedjegyzékben 1333-ban fordult elő: de Sancto Michaele. Ekkor már templomos hely volt, azaz a település ennél jóval korábbi. A szepesi püspök feljegyzéseiben egy 1103-as évszám is található, melyet a templomon látott. A jelenlegi római katolikus templom a 13. században épülhetett, talán egy régebbi templom helyén. A település ősi tízesei: Csorosza, Alszeg, Templomszer, Tőkeszege, Csigafalva, Sárhíd. Nevében maradt fenn Cibrefalva, melyet az 1694-es tatárbetörés pusztított el, ezt hét személy élte túl. A település az 1400-as évektől az 1600-as évek elejéig élte fénykorát.
Ebben az időben Csíkszék egyik legnagyobb települése volt. A falun vezetett át a Moldvát Csíkkal összekötő Gyimesi-átjáró nyomvonala. 1622-ben a falu megalkotta Székelyföld ötödik, Csík második legkorábbi falutörvényét. A falu kivette részét a szabadságharcokból is. Fiai hősiesen küzdöttek a harctereken, de nem hiányoztak a csíksomlyói gimnázium padjaiból sem. Tanítókat, orvosokat adott nemzetünknek. Az egyházközség lelki vezetését három lelkipásztor egy évszázadon át látta el: Gábosi Dénes, Soó Dénes és Csutak László. Az első világháborútól az 1989-es fordulatig Csíkszentmihály fejlődési üteme lelassult.
Egy kis néphagyomány
A mezőgazdaságban szeptember a számvetés, a teljes betakarítás, szüret, szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok múlik az időjáráson. Emiatt számos hiedelem, időjárásjóslás kapcsolódik a hónaphoz. A meteorológusok Őszelőként tartják számon, a régi székely-nagyar naptárban Földanya havának nevezik, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava.
Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója, Csíkban ilyenkor térnek vissza a havasi legelőkről a pásztorok, hogy télire a gazdák gondjaira bízzák a jószágot. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének és a cselédfogadásnak is egyik időpontja volt. Ekkor kapták meg bérüket, illetve újból elszegődtek a régi gazdához vagy újat kerestek. Az asszonyok számára munkatilalom volt érvényben: aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, aki mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Úgy tartották, hogy Szent Mihály után már a fű sem nő. Ezzel a nappal kezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25-ig) tartott. Kisfarsang után nagyfarsangig tilos volt lakodalmazni vagy bált tartani.
Táncelőadás, ünnepi hangverseny és filmvetítés is szerepel a csíkszeredai Magyar Kultúra Napja programsorozatában január 22. és 24. között.
Látványos és ritka természeti jelenséget figyelhettünk meg hétfő éjszaka az ország több pontján, köztük a Madarasi Hargitán is: az erős geomágneses vihar következtében az északi fény Székelyföldről is láthatóvá vált.
Tetemes összeget kell hozzárendelnie a megnyert pályázati forrásokhoz Csíkszereda önkormányzatának, hogy felújíthassa a Nagy István festő sétány teljes lakóövezetét. Hétfőn rendkívüli tanácsülésen módosították a munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát.
Közel harminc évnyi tevékenység után megszűnik a tapolcai részen kutyamenhelyet is üzemeltető csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány – jelentette be Facebook-oldalán maga a szervezet. Az okról egyelőre nem közöltek konkrétumot.
Változások előtt áll a csíkszeredai önkormányzat többségi tulajdonában lévő Eco-Csík Kft., amely jelenleg a városban és az alcsíki településeken a hulladék összegyűjtését és szállítását végzi, de ezt nemsokára be kell fejeznie.
Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első felcsíki lovasszán-ünnepet Csíkkarcfalván vasárnap. A rendezvényre közel nyolcvan fogat gyűlt össze.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Büdösfürdőre tervezett víz- és csatornahálózat kivitelezése érdekében a Csíkszentkirályhoz tartozó terület esetében. A munkálatokhoz szükséges az Anghel Saligny-program finanszírozása is.
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
Baleset történt szombaton délután fél öt körül Tusnádfürdőn, a várost átszelő E578-as nemzetközi úton. Ketten megsérültek.
Egy héttel meghosszabbították a Csíki Székely Múzeumban látogatható Márkos András-emlékkiállítást, így az érdeklődők január 25-ig még megtekinthetik.
szóljon hozzá!