Székely kapukat újítottak fel

A felújítási munkálatok tavaly kezdődtek el, mindhárom kapu a megsemmisülés szélén állt, sürgős beavatkozást és teljes felújítást igényelt. A restaurálás – amelyet András Sándor menasági mester végzett – befejeződött, a Gál Sándor-kaput (1824) már felállították a Csíkszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal mögött, az ott található Gál Sándor-ház szomszédságában, a csíkmenasági Adorján-kúria galambbúgos kapuját (1828), valamint a Márton Ferenc szülőházához tartozó kaput (1868) az időjárás függvényében a napokban helyezik vissza.

Mindhárom kapu felújításához – a megyei önkormányzat, valamint a Kőlik egyesület mellett – a közösség is hozzájárult, a helyi önkormányzat, a közbirtokosság, a tulajdonosok is segítették a munkát. A Gál Sándor-kapu restaurálása például nem tudott volna teljes mértékben megvalósulni, ha Czikó Gergely, aki Csíkszentgyörgyön volt iskolaigazgató, nem bocsátja rendelkezésre az általa készített fotókat. Czikó ugyanis a hetvenes években lefotózta a faluban található székely kapukat, nem is gondolván akkor arra, hogy az épített örökség dokumentálásával egy majdani felújítást segít. Így történt a Gál Sándor-kapu esetében is, a régi fotó alapján sikerült rekonstruálni a kaputükröt, valamint a hónaljkötések és a kötőgerenda közötti mintát.

A megyei önkormányzat az elmúlt hetekben több alkalommal is tárgyalt a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkársággal, és ígéretet kaptak az értékmentő munka folytatásához újabb forrásokra – tudtuk meg Borboly Csabától, a megyei önkormányzat elnökétől. „Emellett továbbra is keressük a jogi alapot és a megyei közérdeket, hogy ne tudja senki törvénytelennek minősíteni a kifizetést. Ugyanakkor egy népszerűsítő programot is kidolgozunk egy nyertes európai uniós pályázaton keresztül. Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő Europa Nostra Nagydíja ezen értékeinkkel már Európa hírnevei közé emelt. Jövőbeni terveinkhez tartozik a felleltározás folytatása, de a feltérképezés mellett folytatni kell a kapumentést is, folyamatosan érkeznek hozzánk segítségkérő levelek kaputulajdonosoktól” – fejtette ki Borboly.

A Székely kapu programról
A Székely kapu program 2009 tavaszán kezdődött, amikor Hargita Megye Önkormányzata betársult a Kőlik Hagyományőrző Egyesületbe, hogy megyei szintre terjeszthesse ki Kovács Piroska több évtizedes „tűzoltó” munkáját, megmentsék az értékes székely kapukat. A közös munka eredményeként elkezdődött a megye székely kapuinak felleltározása. Ezt a munkát a megyében működő múzeumok néprajzosai, illetve hagyományőrző egyesületek bevonásával indították el. 2009 óta a megyei önkormányzat restaurálási tervek elkészítését is finanszírozta műemlékvédelmi közszolgálatán keresztül, ugyanakkor számos kaput sikerült megmenteni a pusztulástól. Legutóbb a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságához fordultak segítségért, így 2014-ben a Bethlen Gábor Alap jóvoltából 3 millió forintot sikerült székely kapuk megmentésére fordítani. Ebből az összegből öt értékes székelykapu felújítását végezték el, köztük az említett három mellett Csíkszentkirályon a Nagy Benedek portáján levő Bethlenfalvi-kaput és az oklándi unitárius parókia kapuját. A program keretében 2009 óta összesen 56 kapu állagmegőrzését, felújítását végezték el 144 671 lej értékben.