Fotó: Gecse Noémi
Járom, harcsafűrész, dagasztóteknő, favilla, szalmazsák – ilyen és ehhez hasonló, a jelenben ritkán igénybe vett eszközöket használva versengtek egymás ellen a második alkalommal megszervezett Falun az olimpia elnevezésű vetélkedőn a részt vevő csapatok. A csíkszenttamási neves eseményre több százan voltak kíváncsiak.
2016. szeptember 04., 20:162016. szeptember 04., 20:16
2016. szeptember 04., 22:282016. szeptember 04., 22:28
Második alkalommal szerveztek ötkarikás játékokat a csíkszenttamási Szent Anna-feredő mellett, ahol elsősorban falusi munkákhoz kapcsolódó furfangos feladatokat kellett teljesítenie az arra vállalkozó kilenc felcsíki csapatnak. A vasárnap délután két órától kezdődő jól szervezett eseményen több száz érdeklődő fordult meg, akiket az olimpiai láng érkezése előtt Kedves Róbert polgármester üdvözölt.
Elmondta, az ötkarikás játékok ötletét a Magyarországon ismert parasztolimpia adta, ugyanis korábban a község képviselői Szücsiben vettek részt egy hasonló vetélkedőn. Mivel az egy jó hangulatú rendezvénynek bizonyult, úgy döntöttek, itthon is gyakorlatba ültetik az ott látottakat, igaz a helyi munkálatokhoz igazítva, némi székely furfanggal, humorral megfűszerezve. Kiemelte, mindenképp folytatják ezt az eseményt, mert nemcsak összefogja a felcsíki közösséget, jó szórakozási lehetőséget biztosít, hanem a hagyományok megélésében is jelentős szerepe van.
A köszöntő végére meghozták a régi disznóperzselőből felcsapó olimpiai lángot, amivel hivatalosan is megnyitották a második csíkszéki falusi olimpiát. A balánbányai, csíkszentdomokosi, csíkszenttamási, csíkkarcfalvi, csíkdánfalvi, csíkmadarasi, csíkrákosi, madéfalvi és csíkszentmihályi csapatok párhuzamosan teljesítették a tizenegy versenypályát. Amíg az egyik csapat tagjai bekötött szemmel tolták a szalmabálát a kijelölt pályán, addig egy másik csapat női tagja szintén bekötött szemmel próbálta begyűjteni a tyúkok alól a tojásokat. A legszórakoztatóbb feladatnak a tojások célba hajítása bizonyult, a nézők ugyanis nagyokat derültek a versenyzők arcába, ruhájára csapódó tojásokon, ugyanakkor érdemes volt figyelni a csapatok különböző szénaboglya-hordó, gumicsizma-hajító módszereit is.
Frappáns bátorítások, élcelődések is elhangzottak ugyanakkor a pálya széléről szurkolóktól. Volt, aki a boglyahordókat „Ne kerítsetek neki olyan nagy feneket” felszólítással próbálta segíteni, míg a járomba futás alatt megállapították, hogy az bizony a „pontosan ábrázolja a férfiak sorsát”. Olyan is volt, aki a fűrészelésben gyengén teljesítő balánbányai csapat kapcsán fogalmazta meg, hogy a domokosi erdőket tőlük biztosan nem kell félteni.
Bőjte Csongor, a csíkszentdomokosi csapat egyik tagja érdeklődésünkre kifejtette: „Tavaly mi nyertük meg a parasztolimpiát, s mikor idén is meghirdették, akkor fogalmazódott meg bennünk, hogy jó lenne megvédeni ezt a címet – hogy a felcsíki legnagyobb parasztok továbbra is mi legyünk. A fő szempont azonban az volt, hogy élvezzük a játékot, s az már csak mellékes, ha jól is teljesítünk”.
A csíkszenttamási csapat tagja, Baróti Barna pedig arról számolt be, hogy tavaly csak mint nézelődők vettek részt az eseményen, s mivel nagyon megtetszett nekik a program, így már akkor eldöntötték, hogy ha tehetik, idén ők is indulnak a megmérettetésen. Habár korábban nem gyakoroltak, jóval a verseny előtt érkeztek a helyszínre és átbeszélték, hogy melyik pályán mire érdemes figyelni. Nagyon szórakoztatónak, ötletesnek tartják a vetélkedőt, egyetlen nehézségük az volt, hogy a csizmák nagyon felsértették a lábukat.
A versenyben legjobban Csíkdánfalva csapata teljesített, így idén ők az olimpiai bajnokok. Második helyen a csíkszenttamásiak végeztek, míg a harmadik helyezést Csíkszentmihály csapata érte el – melynek tagja volt a helyi polgármester is.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!