Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:01

Jövőre elkezdenék az ANL-lakások építését Székelyudvarhelyen

10:50

Ballagnak a csíkszeredai sapientiás végzősök

10:27

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

09:57

Válogatott meccsek és kosárdöntő – a szerdai sportműsor

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Elhunyt Kurkó Árpád vállalkozó

Csődbe ment egy textilipari cég, hetvenen veszítik el állásukat Székelykeresztúron

Gyalogátkelőn gázoltak el egy rolleres kislányt, mentőhelikopter vitte kórházba

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Medvét etetett, megharapta a nagyvad, majd meg is bírságolták – videóval

Őrizetbe vette a rendőrség a tanítónőt a tízéves diákkal kialakult konfliktusa után

Tűz ütött ki a csíksomlyói romatelepen, egy ember megsérült

Nem vezetheti Barti az RMDSZ gyergyószéki szervezetét

Rendszerszintű hiányosságok vannak a fogyatékossággal élők ellátásában

Fotó: Borbély Fanni

Az a cél, hogy önálló életet élhessen a fogyatékkal élő, ebben kulcsfontosságú például a korai fejlesztés már gyermekkorban. Magyarországon kiépített intézményhálózat segíti az érintetteket, Romániában még rendszerszintű hiányosságok vannak ezen a téren.

Barabás Hajnal

2025. szeptember 30., 15:482025. szeptember 30., 15:48

Erdélyi és magyarországi szakemberek részvételével szerveztek konferenciát kedden a fogyatékossággal élő gyermekekért a csíksomlyói Jakab Antal Házban. A szakmai fórumot Magyarország kormányának fogyatékosságügyi államtitkársága és a Gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet szervezte. A rendezvényt bemutató sajtótájékoztatón hangzott el, hogy milyen nagy különbségek vannak a fogyatékkal élők ellátásában és fejlesztésében a romániai és a magyarországi gyakorlat között.

Fotó: Borbély Fanni

Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Romániában a regisztrált fogyatékkal élőknek az aránya 3-4 százalék közötti az összlakossághoz képest, az érintett gyermekek száma pedig meghaladja a 77 ezret. A fogyatékkal élők száma ennél jóval magasabb lehet, sokan ugyanis nem fordulnak szakhatóságokhoz, hogy megkapják a fogyatékossági besorolást.

Miért torz a romániai rendszer?

Hosszadalmas és bürokratikus eljárást kell az érintetteknek végigjárnia, hogy besorolják fogyatékkal élőnek. Ráadásul akik megszerzik ezt sok papírmunkával, azért küzdenek, hogy megtartsák ezt a státust, hiszen sokszor a család megélhetése forog kockán. Ez pedig a fejlesztést, a gyermek fejlesztését akadályozhatja, amely azt célozná, hogy kihozzák a fogyatékkal élőt abból a helyzetből. Ilyen szempontból torz a romániai rendszer – tette hozzá Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója. Mint megjegyezte,

Romániában rendszerszintű hiányosságok vannak a fogyatékkal élők ellátásában és fejlesztésében.

A halmozottan súlyos fogyatékkal élőket ugyan ellátják államilag fenntartott otthonokban, más esetekben azonban többnyire a civil szervezetek, mint amilyen a Gyulafehérvári Caritas is, vállalják ezt a feladatot. A korai fejlesztés a gyermekkorban pedig egyenesen gyermekcipőben jár az országban.

Fotó: Borbély Fanni

És milyen a magyarországi rendszer?

Ehhez képest Magyarországon kiépített intézményhálózat működik. Mint Radomszki Lászlóné Mónika, Magyarország Belügyminisztériumának fogyatékosságügyi helyettes államtitkára elmondta, több százezer fogyatékossággal élőt tartanak nyilván az anyaországban.

Mindannyian azért dolgozunk, mindenki, a család is arra törekszik, hogy a fogyatékossággal elő önálló életet élhessen”

– húzta alá. Ebben nyújt intézményes segítséget a magyar kormány a különböző támogatási formák mellett, sok pályázatot is kiírnak például a szülők támogatására, vagy éppen segítőkutyák beszerzésére. Hangsúlyt fektetnek a korai fejlesztésre, az oktatásra, a szakképzésre, külön iskolarendszert építettek ki az érintetteknek, a halmozottan sérülteknek szintén intézményi struktúrákat hoztak létre.

Romániában „el lehet hányódni” negyedik osztályig, míg ki nem derül a gyermekről, hogy diszlexiás, vagy akár más fogyatékossága van

Fotó: Borbély Fanni

Magyarországon a pedagógusok, az óvónők olyan jó pedagógiai alapképzést kapnak, hogy nagyobb az esély a korai diagnózisra – vette vissza a szót Márton András. Ehhez képest

Romániában „el lehet hányódni” negyedik, ötödik osztályig, míg ki nem derül a gyermekről, hogy például diszlexiás, vagy akár más fogyatékossága van.

Arra a kérdésre, hogy hová fordulhat az a szülő, aki úgy érzi, hogy nem megfelelően fejlődik a gyermeke, azt válaszolták, hogy akár a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatósághoz, akár a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központhoz, vagy akár a Caritashoz. A lényeg, hogy a gyermeket szakemberek kell felmérjék, a családorvosnak és gyermekorvosnak is kell látnia.

Fotó: Borbély Fanni

Fókuszban a gyermek

A Csíksomlyón tartott egynapos konferenciának egyik lényege, hogy ezeket a gondokat átbeszéljék. „Ez egy szakmai fórum, amelyen nagyon fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk mindkét állam, mindkét ország ellátórendszerét, és egy kicsit rátekintsünk, illetve hangsúlyos megközelítést kapjon a korai megelőzés.

Ezen a szakmai napon a fogyatékkal élő gyermekek vannak a fókuszban és az ő megsegítésük”

– osztotta meg Ludescher. A rendezvényre 110 résztvevőt vártak szakmabelieket, és érintett családokat egyaránt, továbbá Magyarországról 11 fős csapat érkezett.

„A nap legfontosabb üzenete, hogy ez nemcsak egy találkozó, nemcsak egy szakmai nap, hanem sokkal több. Hiszen itt egy együttműködés, egy párbeszéd alakul ki a magyar és az erdélyi szakemberek között, akiknek közös céljuk az, hogy a fogyatékossággal élő emberek mindennapjait érhetőbbé, szebbé és jobbá tegyük” – fogalmazott Radomszki Lászlóné Mónika.

Fotó: Borbély Fanni

Kereki Judit, a magyarországi Gyermekút Módszertani Központ igazgatója pedig arról beszélt, hogy a korai fejlesztésben felgyűlt 20-30 év tapasztalatát szeretnék átadni, hogy a romániai ellátórendszerben ezt tudják hasznosítani.

Török Emese, a Miniszterelnöki Kabineti Iroda főmunkatársa jelezte, Magyarország kormányának nagyon fontos a fogyatékossággal élő családok és gyermekek ellátása. Továbbra is számítanak mind a határon túli szervezetek, mind a magyar szervezeteknek az együttműködésére.