Pályázhatnak a fiatal gazdák

A fiatal gazdálkodókat, illetve az eszközpark bővítését támogató – Nemzeti Vidékfejlesztési Programban szereplő, uniós alapokból finanszírozott – két kiírásra március 25-től pályázhatnak a mezőgazdálkodók. A pályázati feltételekről, tudnivalókról Tánczos Barna csíki szenátort kérdeztük. A politikus elmondta, a program 4.1-es kiírása révén a farmok fejlesztésére pályázhatnak a gazdálkodók, de ez túlmutat az egyszerű eszközvásárlás támogatásán, mivel nagy hangsúlyt fektet a farmon belüli hozzáadott értékteremtésre, illetve a közös termelésre, feldolgozásra és értékesítésre.

„A pályázóknak elsősorban oda kell figyelniük a feldolgozásra, ugyanis a hármas pontozási kritériumban nulla pontot kap az a pályázó, aki csak mezőgazdasági termelésre pályáz, és legalább egy prímér feldolgozást nem tűz ki célul” − magyarázta Tánczos. Hozzátette, ajánlott tehát legalább részben feldolgozni a termékeket: a gabonatermesztők tápként értékesítsék a termést, míg a szarvasmarhatartók élőállat értékesítése helyett inkább hasított marhákat adjanak el. Emellett a négyes pontozási kritérium a szövetkezetek, egyesületek, termelői csoportosulások általi feldolgozásra és értékesítésre tér ki. Ennek értelmében azok a gazdák kerülnek előnybe, akik valamilyen szövetkezet tagjaként állítanak elő és értékesítenek termékeket.

„Van egy kritérium, amely az illető térség mezőgazdasági potenciálját veszi alapul, eszerint a községeket jó, közepes és rossz potenciállal rendelkezők csoportjára osztják. Szántőföld, legelő, kaszáló és állattenyésztési szempontból lehet több vagy kevesebb pontot kapni. A rossz potenciállal rendelkező községek pályázói nulla pontot kapnak” − avatott be a politikus. Megjegyezte, a következő héten azon dolgoznak, hogy a fent említett, minisztérium által közzétett táblázaton módosítsanak, mivel több csíkszéki település esetében is aberráns (normálistól eltérő) eredményt hozott a táblázat alapját képező tanulmány.

Százezer euró a legkisebb megpályázható összeg, amely az egyszerű gépvásárlásos pályázatokkal is elérhető. Azoknál a pályázatoknál, amelyekkel építkezésre, illetve a farm integrálására szeretnének támogatást nyerni, ez az érték elérheti a 200-400 ezer eurót. Ebben a kiírásban külön-külön versenyeznek a családi gazdaságok, a kis-, illetve nagyméretű farmok. Ezekre elkülönített alapok vannak: családi gazdaságok (nem nagyobb mint 250 ezer európont nagyságú, azaz 150-160 szarvasmarha és az annak fenntartására szükséges területek) támogatására például országos szinten 20 millió euró. A hegyvidéki térségekből pályázóknak külön 41 millió eurós keret áll a rendelkezésükre, ami nagy előny a csíkszékiek számára, hiszen nem kell a síkvidékről pályázókkal felvenniük a versenyt.

Ötven százalékról indul ennek a pályázatnak a támogatási intenzitása, a nagy gazdaságok esetében pedig 30 százalékról. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ez a szám 20-20 százalékokkal növelhető, ha a pályázó fiatal gazda vagy hegyvidéki térségben dolgozik. „Ha mindkettőt teljesíti a mezőgazdálkodó, akkor a pályázat intenzitása elérheti a 90 százalékot is, amely óriási lehetőség, hiszen az új gépeket a megnyerhető összeg akár 15 százalékából is meg lehet vásárolni. Igaz, hogy bürokráciával és sok fejtöréssel jár, de meggyőződésem, hogy ha egy évig kell vele dolgozni vele, akkor is megéri, hiszen korszerű gépekre tehet szert az illető” − fejtette ki a szenátor, mintegy bátorítva az embereket a pályázásra. Támogatási intenzitás alatt azt értjük, hogy egy adott pályázat esetén a megvalósítandó projekt hány százalékát fedezi az elnyert támogatás.

A fiatal gazdákat támogató, 6.1-es kiírásnál a legfontosabb tényező a tevékenységi terület, ezért ajánlott olyan területet választani, amely országos szinten is elsőbbséget élvez – tanácsolta a politikus, hozzátéve, hogy Csíkban az állattenyésztők járnak a legjobban, hiszen ők maximális pontot szerezhetnek. A fiatal gazdák képzettsége, felkészültsége fogja leginkább „megosztani” a pályázókat, ugyanis az egyetemi és mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők kedvezőbb pontokat kapnak, mint a szakközépiskolai és posztliceális okleveles gazdák. Keveset ugyan, de pontot ér a rövid, tanfolyamszerű mezőgazdasági képzés is. Azért fontos ez, mert hosszú távon a tudás alapú gazdálkodás az, amely ki tudja emelni a rátermett gazdákat a középszerűségből – mutatott rá.

Előnyt jelent a fiatal gazdák számára az is, ha pár hektáros területeket átvesznek idősektől, mivel az plusz pontokat jelenthet – hívta fel a figyelmet a szenátor. Cáfolta azt a híresztelést, miszerint most nem érdemes a 6.1-es kiírásra pályázni, mivel csak 2016 után indul el az a támogatási rendszer, amely révén az idős átadó gazda és a bérlő, vevő is megkaphatja a terület után járó területalapú támogatást. Ugyanakkor megkért mindenkit, ne terjesszék ezt a téves értelmezést.

A 30 ezer európont (SO-pont) fölötti gazdaságok legtöbb 50 ezer euróra, míg a 12-30 ezer SO-pontra értékelt gazdaságok vezetői 40 ezer euróra pályázhatnak ezen kiírás keretében, amely teljes értékét vissza nem térítendő támogatásként kaphatják meg. A vidékfejlesztési program kiírásairól további részleteket a  www.apdrp.ro honlapon találhatnak.