Nincs egységes előjegyzési rendszer

Egy, a Hargita megyei önkormányzat által lebonyolított, 6.923.142 lej összértékű európai uniós finanszírozási pályázat keretében újították fel, korszerűsítették és szerelték fel modern eszközökkel nemrég a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház integrált járóbeteg-rendelőit. A pályázat részeként egy sorszámosztó automatát is beszereltek, amely az előjegyzések elektronikus követése mellett kijelzőn jeleníti meg, negyedórás vizsgálati idő lejárta után, hogy melyik rendelőben melyik sorszám következik.

A tizennégy felújított rendelővel együtt átadott készülék azonban csak a tavaly év elején megszervezett avatóünnepségen működött. Demeter Ferenc, a kórház menedzsere ennek okát firtató kérdésünkre válaszolva elmondta, a főorvosok testülete elzárkózott az automata sorszámrendszer működtetésétől, mert azt mondták, hogy ennyi szakemberrel, mint amennyi jelenleg van a kórházban, nem tudják biztosítani, hogy betartják a rendszer által pontosan jelzett vizsgálati időszakot, a következő beteg fogadását. A telefonos előjegyzés működik a járóbeteg-rendelőknél, de nem központosított formában, hanem az osztályok külön írják fel a rendelőkbe a betegeket – mondta Demeter Ferenc, aki tud arról, hogy az előjegyzés mellett is van várakozás a kórházi rendelőkben. Véleménye szerint ezért részben a betegek is felelősek, van ugyanis, aki nem az előjegyzés során megadott időre megy a rendelőhöz, hanem például akkor, amikor az autóbusza beérkezik a városba. Előfordul az is, hogy az orvosok sajnos kénytelenek soron kívül is fogadni betegeket – tette hozzá az igazgató. Ez amellett, hogy várakozásra készteti a többieket, nem is kifizetődő a kórház számára, az egészségbiztosító ugyanis csak az orvos előre megadott vizsgálati idejére fizet, adott számú beteg után. A menedzser azt mondta, a járóbeteg-rendelők jelenlegi előjegyzési, betegfogadási módja van, akinek jó, az orvosok többségének, a betegeknek és a kórháznak azonban nem az.

Vitos Attila, a kórház orvosigazgatója szerint egyszerű lenne az előjegyzési rendszer működtetése, ha lenne elegendő szakorvos. Amellett, hogy kevesen vannak, a járóbeteg-rendelőben dolgozó orvosok a kórházban is tevékenykednek – mutatott rá az orvosigazgató. Kifejtette, egy osztályos munkát végző orvostól nem lehet elvárni, hogy percre pontosan megjelenjen a rendelőben, ha például a sebész a műtőben van, és elhúzódik a műtét, akkor nem fogja tudni betartani a rendelési idejét. Nem lehet ezt mechanikusan, teljes pontossággal működtetni – véli Vitos Attila. Véleménye szerint minden osztályon még öt-hat orvos kellene ahhoz, hogy az osztályos munka és a járóbeteg-rendelő is megfelelően tudjon működni.

Az orvosigazgató szerint az állami egészségügyi rendszer egyik hátránya ez, és más országokban is így működik, illetve van, ahol a nálunk tapasztaltaknál sokkal hosszabb előjegyzési listák vannak vizsgálatokra vagy egyes beavatkozások elvégzésére. Vitos Attila úgy véli, hogy a járóbeteg-rendelők beindulása után tapasztalt nagy sorok már nem jellemzők, és bár vannak csúszások, azért többnyire működik a telefonos előjegyzési rendszer. Az orvosigazgató arra biztatja a betegeket, hogy használják ezt. Ha beutalót kap valaki a háziorvosától, akkor kérdezze meg tőle az illetékes kórházi osztály telefonszámát, de meg lehet tudni ezt a kórház telefonközpontjától is (0266–324 193) és kérjen időpontot a vizsgálatra, mert így elkerüli a többszöri utat és a felesleges várakozást – tanácsolta Vitos Attila.