Néhány napot állt csak a rovásírásos helynévtábla

Ismeretlenek kidöntötték és ellopták a Csíkszereda egyik bejáratánál múlt héten felállított rovásírásos helységnévtáblát. Állíttatója, Csibi Barna rendőrségi feljelentést tett az ügyben.

R. Kiss Edit

2012. november 18., 15:412012. november 18., 15:41

2012. november 18., 18:352012. november 18., 18:35

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A héten számoltunk be arról, hogy reklámtáblaként rovásírásos helységnévtáblát állíttatott Csíkszereda Székelyudvarhely felőli bejáratához Csibi Barna. A Rovás Alapítvány által tervezett, szerte a Kárpát-medencében egységes helységnévtábla még a héten el is tűnt, felállítása után három vagy négy nappal ismeretlenek ellopták a táblát, és kidöntötték az azt tartó oszlopokat. Csibi Barna érdeklődésünkre elmondta, két napig őrizte a táblát, késő éjszakáig ott maradt a közelében, harmadik napon azonban már nem ment ki, és aznap vagy másnap el is tűnt. Csibi szerint, bár vannak találgatások, nem tudja, ki lophatta el a táblát. Közölte, feljelentést tett a rendőrségen, a rendőrök ki is mentek a helyszínre, rögzítették a nyomokat, felvették a nyilatkozatát.

A rovásírásos táblát magánemberként felállító fiatalember azt mondta, nem fog újat állítani, mert sajnos nincs erre pénze. Csak a tábla 27 ezer forintba került – mondta el Csibi, aki a reklámtáblaként való engedélyeztetésért is jelentős összeget fizetett, és a területért is hat hónapra kifizette a bért az önkormányzatnak. Ugyanakkor semmi garancia arra, hogy ha újból felállítja a táblát, nem döntik ki ismét – tette hozzá.

Csibi Barna annak nyomán helyezte el reklámtáblaként a város nevét rovásírással is bemutató táblát, miután több jogi fórum is helybenhagyta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal semmissé nyilvánítási kérését azon csíkszeredai önkormányzati döntés ügyében, amely elrendelte, hogy rovásírással is kerüljön fel a város neve a hivatalos helységnévtáblára. A prefektusi hivatali és bírósági indoklás szerint a székely rovásírás azért nem kerülhet fel a helységnévtáblára, mert a hivatalos adatok szerint nem él húsz százaléknyi székely a városban. A rovásírásos helységnévtáblára vonatkozó önkormányzati döntés 2009-ben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kezdeményezésére, 1997 lakossági aláírás figyelembe vételével született.