Nagyboldogasszony napját ünneplik

Az egyházi szent hagyomány szerint a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Mária elszenderedésének (latinul: dormitio) napját már a 6. században ünnepelték Jeruzsálemben, és a 7. századtól Rómában is elterjedt. Az ünnepet Szent István király is megülte, és e napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Máriát Magyarország égi pártfogójának (Patrona Hungariae). Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el.

A Gyimes-völgyi települések elsőként épített templomában, Kontumácon a Nagyboldogasszony-napi búcsút hagyományosan háromnapos lelkinap előzi meg, éjszakai virrasztással, szentségimádással egybekötve. Ezeken felváltva, órákra lebontott program szerint a három Gyimes völgyi község minden szere és falurésze bekapcsolódott. Az ezeréves határ melletti templomban az ünnep kilencedén, az ünnep előtti kilenc napon minden este 7 órától szentmisét tartottak, ahol nagyon szép archaikus imákat és Mária-énekeket lehetett hallani. A búcsús szentmise csütörtökön 12 órakor kezdődik – tudtuk meg Salamon József gyimesbükki plébánostól, az ünnepi szentmisét Böjte Csaba atya mutatja be, a szónok pedig a falu szülöttje, a magyarországi Nyáregyházán szolgáló Antal András diakónus lesz.

Csíkkarcfalván található Felcsík egyik legszebb és legrégebbi temploma, mely hajdanán a Nagyboldogasszony-egyházmegyének volt a plébániatemploma. Az egykori járási székhelyet, Nagyboldogasszonyt négy község alkotta: Madaras, Dánfalva, Karcfalva és Jenőfalva. Jelenleg az utóbbi két falu közös temploma, amelyben csütörtökön fél 1-kor kezdődik az ünnepi szentmise, ez alkalomból Jakubinyi György érsek megáldja a felújított templomot és orgonát.

Csíkszentgyörgy községben szintén ünneplik Nagyboldogasszony napját. A Pósa-hegyi Nagyboldogasszony kápolnánál tartanak ünnepi szentmisét 12 órától. A kápolna építésének 300. évfordulója alkalmából meghívtak minden Csíkszentgyörgy községben született papot a búcsús misére. A fent említett települések mellett ünnepelnek a marosfői plébániához tartozó Marosnyíren és a kászonújfalvi kápolnánál. Szintén Nagyboldogasszonya a védőszentje – többek között – a gyergyótölgyesi, felsőboldogfalvi, oroszhegyi, kézdisárfalvi, sepsibükszádi és nyárádköszvényesi templomnak.