Fotó: Tóth Szilárd
A megyei statisztikai hivatal beszámolójának adatai szerint Hargita megye népessége jelenleg 333 408 fő. Ez a szám a 2011-es népszámlálás adataihoz képest 22 541-gyel több. Csíkszereda lakossága több mint háromezer fővel emelkedett öt esztendő alatt. Hihetetlen? Az, ezért magyarázatot kértünk.
2016. szeptember 03., 12:092016. szeptember 03., 12:09
2016. szeptember 03., 22:322016. szeptember 03., 22:32
A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Hargita megyében 310 867, Csíkszeredában pedig 38 966 személyt számoltak össze, tehát ennyi volt 2011. október 20-án az úgynevezett stabil, állandó lakosság.
A megyei statisztikai hivatal 2016 első félévére vonatkozó, minap közzétett beszámolójának alapján jelenleg ezek a számok jóval magasabbak: megyeszinten 333 408, míg a megyeszékhelyen 42 120 személyt tartanak nyilván. Hihetetlennek tűnnek a jelentős különbségek, ezért fenntartásokkal kezeljük mind a népszámlálási adatokat, mind a 2016-os kimutatást. Az adatok közötti lényeges – Gyergyószentmiklós nagyságú várost kitevő – különbségek kételyeket ébresztettek bennünk.
Az elmúlt öt esztendőben Hargita megyében a beiskolázási számok nem nőttek, hanem épp ellenkezőleg, csökkentek. Ez az egyik ok, amely kétségbe vonhatja a népességnövekedési adatokat. Ezen az sem változtat érdemben, hogy Csíkszeredában több bölcsődei csoportra lenne szükség, mert az alig ötven pluszhely nem válaszolja meg a kérdést.
Az országos statisztikai hivatal 2013. július 5-én keltezett végleges adatai szerint is 310 867-en laknak Hargita megyében, Csíkszeredában pedig 38 966-an.
Hogy megérthessük a jelentős különbség okát, felkerestük a megyei statisztikai hivatal vezetőjét. Aboș Maria Elena szerint semmi furcsa nincs az adatokban, csupán arról van szó, hogy az adott időpontokban különböző mutatót használtak a népesség számának megállapításához.
A 2011-es népszámláláskor az állandó lakosságot (románul populaţia stabilă) számolták össze, a friss, idei adatok viszont a lakhely szerinti lakosokat követi.
Az állandó lakosság magába foglalja a román állampolgárokat, a külföldieket, akik itt élnek legalább 12 hónapja, továbbá azokat a román állampolgárokat, akik diplomáciai vagy katonai küldetés miatt hagyták el az országot. Nem számolták bele viszont azokat, akik távoztak az országból. E rendszer alapján számolták össze Hargita megye lakosságát 2011-ben: ennek alapján jött ki a 310 867-es lakosságszám, ezen belül Csíkszeredában a 38 966.
2016: lakhely szerinti lakosok
A minap közzétett kimutatás viszont már a lakhely szerinti lakosokat követi: ez azt jelenti, hogy a személyazonossági igazolványban szereplő lakcím szerint összesítenek, így jött ki a 333 408-as megyei népességszám. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy ténylegesen ennyien tartózkodnak a megyében, hiszen szűkebb környezetünkben is tapasztalhatjuk, hogy nagyon sokan más megyében, esetleg más országban élnek.
Ugyanakkor a jelentős különbség abból is adódhat, hogy a 2011-es cenzuskor mindenki saját belátása szerint nyilatkozhatott (tudomásunk szerint olyan esetek is voltak, hogy a népszámlálással egyidőben zajlott lakásösszeíráskor egyesek nem valós adatokat diktáltak be), viszont olyanok is akadtak, akik nem fogadták a kérdezőbiztosokat (habár ezt nem tehették volna meg), így nem tudták nyilvántartásba venni őket. A mostani eljárás viszont – mint már említettük – a kiállított személyazonossági igazolványok és ideiglenes tartózkodási engedélyek alapján számol.
Mindezen magyarázatok tükrében sem világos, hogy az adatokhoz képest pontosan hány lakosa van Hargita megyének, csupán azt merjük leírni, hogy valahol 310 ezer és 333 ezer közöttire tehető. Romániában 2015-ben éves szinten napi mintegy háromszázzal csökkent a lakosságszám.
Kétszázhatvanhattal csökkent a lakosság
A 2011-es népszámlálás óta az eredeti számhoz minden hónapban hozzáadják a született gyerekek számát és kivonják az elhalálozókét. A prefektusi hivatal honlapján is megtalálható beszámoló szerint 2016 első félévében a születési aránnyal szemben nőtt az elhalálozási arány: ennek eredményeként az említett időszakban 266 személlyel csökkent a megye lakossága.
Csíkszeredában jobbnak tekinthető a helyzet, ugyanis a 3,66 százalékos elhalálozási aránnyal szemben a születési arány 3,99 százalék.
Mint kiderült, a megyében élő nők 33,75 százaléka 25 és 29 éves kor között vállal gyereket. Az első gyereket vállalók átlagéletkora 26,4 év; a városon élő nők átlagosan 27,5, míg a vidéken élők valamennyivel korábban, 25,5 éves korukban szülnek először.
Az év első félévében világra jött 1455 gyerek 30,8 százaléka (449) házasságon kívül született. Az említett időszakban 1721 személy hunyt el a megyében. Csíkszereda ezen a területen jobb helyzetben van, ugyanis itt volt a legalacsonyabb az elhalálozási arány – 3,66 százalék –, ezzel szemben például Tusnádfürdőn ezen a téren 9,57 százalékos adatokat rögzítettek.
606 esküvő, 191 válás
Az év első félévében 606 házasságot kötöttek a megyében. Megyeszinten 191 válást jegyeztek, ezeknek 19,9 százaléka kevesebb mint ötéves házasélet után következett be, továbbá 31,9 százalékuk 20 közösen leélt év után döntött a szétválás mellett.
A válás a legtöbb esetben (61%) közös megegyezés alapján történt, a második leggyakoribb válóokot az úgynevezett egyéb okok kategóriába sorolták (32%), továbbá az adatok szerint az alkoholizmus (6%), a hűtlenség (0,5%) és a fizikai bántalmazás (0,5%) is a házasságok felbomlásához vezetett.
Késelésig fajult egy konfliktus vasárnap éjjel Madéfalván, a 44 éves áldozatot kórházba vitték, ám az orvosok erőfeszítései ellenére a férfi hétfőn életét vesztette – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől.
Két útkereszteződésben is körforgalmat szeretne kialakítani a csíkszentkirályi önkormányzat, hogy biztonságosabb legyen az autós közlekedés, csakhogy egyik esetben az országos útügy, a másikban pedig a Hargita Megyei Tanács az illetékes.
Hosszú ideig próbálták megmenteni annak a férfinek az életét, aki szombat este az István, a király koncert helyszínére menet rosszul lett, és végül elhunyt.
Mintha nem is lett volna több ezer ember a csíksomlyói hegynyeregben szombat este, olyan érintetlennek tűnik a terület.
A csíksomlyói nyeregben újra megelevenedett a rockopera, amely nemzedékek óta összeköt bennünket. Tízezrek énekelték együtt a dalokat, a fények és a himnuszok pillanatai pedig örökre beégtek az emlékezetbe.
Egyre többen érkeznek a nyeregbe, családok, több generáció. Sokan vannak, akik már a korábbi István, a király rockoperán is jelen voltak.
A biztonság áll a középpontban a ma esti István, a király koncert előtt Csíkszeredában. Korodi Attila polgármester tájékoztatása szerint a rendezvény zavartalan lebonyolítása érdekében kora reggel vadhajtási akciót hajtottak végre a környéken.
Biztonságosan és jókedvvel indulhatnak iskolába a csíkszeredai diákok, hiszen szeptember 9-én ismét elindulnak a Lábbusz járatai, amelyekhez a régi résztvevők mellett új jelentkezőket is várnak a szervezők.
Szombat este ismét benépesül a csíksomlyói nyereg: az István, a király koncertváltozata Feke Pál és Dolhai Attila főszereplésével érkezik Székelyföld szakrális terébe. A produkció egyszerre ígér látványos zenei élményt és közös ünnepet.
Útlezárások, parkolási lehetőségek, különjáratok – minden, amit tudni érdemes arról, szombaton hogyan lehet eljutni a csíksomlyói nyeregbe, az István, a király-koncertre.
szóljon hozzá!