Mi légyen a templomtoronnyal?

A több mint 700 éves csíkrákosi templomtornyot közel egy évtizede, a magyar kormány finanszírozásával restaurálták neves miskolci restaurátorok. Mára viszont jelentősen romlott a műemléképület állaga, a falról nagy darabokban mállik le a vakolat, ha így folytatódik tovább, akkor az ősi ábrák is eltűnhetnek.

A Csíki Hírlap közbenjárására viszont lehetőség nyílhat a torony falának újbóli feljavítására. Halász János, Magyarország kultúráért felelős államtitkára megkeresésünkre arra tett javaslatot, hogy a műemléképület tulajdonosa hívjon össze egy szakemberekből álló szakmai testületet, „akik megvizsgálják a falképek állapotát, megállapítják a vakolatelválás mértékét, majd a felújítási munkálatokat vezető restaurátor által összeállított utódokumentáció és más vonatkozó dokumentumok alapján kiderítik annak okait, és javaslatot tesznek a további károsodások megállítására a kijavítás módjára és költségére”. Amennyiben indokolt, a szakvéleményezés után dönthetnek további támogatásról.

„Álláspontom szerint a szükségessé váló javítási beavatkozások fedezetét a szerződésben foglaltak és a szakmai testület vizsgálata alapján megállapítható esetleges mulasztások miatt érvényesíthető garanciális felelősség keretében, illetve helyi forrásból kell biztosítani. Annak eldöntése, hogy indokolt lehet-e további magyarországi támogatás, csak tényszerű helyszíni vizsgálatok megállapításainak fényében lehetséges” – tájékoztatott Halász János.

Az első lépésre, a szakmai testület összehívására nyitott Csíkrákos plébánosa, Búzás Árpád és a község polgármestere, Császár Attila is. – Jó lenne, ha lenne egy lelkiismeretes szakember, aki tényleg a szívén viseli a templomtorony sorsát – vélekedett a plébános. „Nagyon szoros kapcsolatban vagyunk az egyházközséggel, amiben tudjuk, segítjük. A templomtorony ügye is egy olyan téma, amelyhez a hivatal odaáll, mindent megteszünk, hogy támogassuk, hisz mindenkinek érdeke” – hangsúlyozta a polgármester.

Megoldásra váró kérdések

Két súlyos probléma merült fel a csíkrákosi templomtoronnyal kapcsolatban, az egyik, hogy penészedik, mohásodik a fal, ott ahol mállik le a vakolat, a másik pedig, hogy restaurátor, valamint építész szakemberek megkérdőjelezték az egy évtizede zajló toronyfal helyreállításának szakszerűségét. Az építmény egyébként A kategóriás besorolású, országos érdekeltségű műemlék – tudtuk meg Bakos Lászlótól, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetőjétől. A műemléképületen valamikor a 70-es években is végeztek helyreállítási munkálatokat, újabban pedig 2001 után restaurálták, Seres László miskolci műemlékvédő szakember vezényletével.

„Az ezredforduló után négy évig állványok borították a tornyot. Négy év várakozás, de maga a munka csupán négy hónapot tett ki. Ez a négy év, illetve négy hónap többet rombolt, mint az ezer év, minden megpróbáltatásával és következményével” – így fogalmazott Sajnovits Péter restaurátor az Örökség című folyóiratban. Hasonlóan vélekedik Molnár Attila, jelenleg Svájban élő restaurátor is, aki még a restaurálás ideje alatt járt a helyszínen. „Felmásztunk az állványzatra, és ekkor kezdődtek a meglepetések számomra. Túlságosan sok volt a levert törmelék, ezek között pedig sok faldarabka festett volt, ezek nyilvánvalóan a festményekről kerültek le, és nem a maguk jószántából” – mesélte Molnár. 

„A cementes vakolatot tényleg levertük, mert a restaurálási elveknek nem megfelelő, nem lélegzik az. Az időjárásnak nagyon kitett északi oldalon a fal 98 százalékig elpusztult, alul maradt meg egy másfél négyzetméteres rész, ahol egy szarvas ábrázolása látszik” – magyarázta Seres László miskolci restaurátor, majd hozzátette, hogy „restaurálás előtt készült egy restaurálási tervezet, amit jóváhagytak, ezen kívül csináltam egy 100 fényképből álló restaurálási dokumentációt. A felület, amihez hozzányúltunk, le van fényképezve restaurálás előtti és utáni állapotban, s ez fellelhető a Mihály Zitánál található dokumentációban is.”  Mihály Zita, a valamikori Csíki Műemlékvédő Egyesület elnöke továbbra sem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben.