Majláth Gusztáv Károlyra emlékeztek

A csíkszeredai gimnázium dísztermében legalább 140 diák vett részt a hétfő reggeli szentmisén, amelynek kezdetén Tamás Levente, az iskola igazgatója az 1940. március 24-i Csíki Lapokban Majláth Gusztáv Károlyról megjelent nekrológból idézett, ismertetve a püspök életútját. „Büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy itt, a katolikus Csíkban a legjobban kinyílt a szíve, bennünket szeretett legjobban. 1898-ban első főpásztori útja ide vezetett a csíksomlyói Mária lábaihoz s attól kezdve nem volt év, hogy néha többször is el ne jött volna hűséges csíki katolikusai közé\" – írták a püspök 1940-ben, a nagyhét első napján bekövetkezett halála kapcsán a korabeli újságcikkben.

A diákok számára hétfőn tartott megemlékező szentmisén Tamás József segédpüspök prédikált, és szentbeszédében megemlékezett a Baranya megyében született Majláth Gusztáv Károlyról, aki 1897 és 1938 között látta el a gyulafehérvári főegyházmegye főpásztori tisztségét. Úgy vonult be a közösség tudatába, mint a „diákok püspöke” – mutatott rá Tamás József. Kifejtette, Majláth Gusztáv Károly püspöki működésének valóban legfőbb területe volt az ifjúság nevelése, emellett azzal is kiérdemelte ezt a megnevezést, hogy a főegyházmegye hét főgimnáziuma közül négyet ő építtetett: a gyulafehérvári, róla elnevezett tanintézetet, továbbá a brassói Áprily Lajos, a székelyudvarhelyi Tamási Áron és a csíkszeredai, jelenleg a Márton Áron és a Segítő Mária iskoláknak otthont adó gimnáziumokat. „A diákok püspöke címet kiérdemelte azzal is, hogy rengeteget látogatta az iskolákat, szeretett a diákok között lenni, akiket anyagilag is nagyon segített. Magán- és püspöki jövedelméből rengeteget áldozott erre a célra. Kiérdemelte ezt a címet azzal a küzdelmével is, amit iskoláink megmaradásáért vívott a két világháború között” – ismertette Tamás József. A Segítő Mária Gimnázium iskolaközössége a szentmise után koszorút, virágot helyezett el Majláth Gusztáv Károly emléktáblájánál a díszteremben, továbbá a gimnázium lépcsőházában és az épület előtt álló szobránál.