Lelki közösség a Szent Antal-nagykilenceden

A Páduai Szent Antal tiszteletére tartott nagykilencednek évszázados hagyományai vannak, már 1720-ból van róla feljegyzés, a mostani évenkénti nagykilenced 1741-ben kezdődött.

A kedd esti szentmisét a Szentlélek segítségül hívásával kezdte Csintalan László csíkdelnei esperes-plébános, hiszen egyházi szokás, hogy lelkigyakorlatnak a kezdetét így indítják. Elmélkedésében arra kérte a hívő sokaságot, hogy ne legyenek a termopán ablakokhoz hasonlók, és ne zárják el légmentesen a belsejüket a Szentléleknek az áradásától és hatásától. „A kedd esti kegyelmeket hétről-hétre engedjük be az értelmünkbe, a szívünkbe, lelkünkbe, sőt egész életünkbe is. Ezáltal lelki közösséget alkothatunk” – fogalmazott a csíkdelnei esperes-plébános.

A kedd esti elmélkedés-sorozat az Oltáriszentséggel kezdődött. „Az Oltáriszentség a csíksomlyói kegytemplom központja, amelyben a feltámadt Úr Jézusnak a jelenlétét hisszük és valljuk” – hangsúlyozta Csintalan László. Az elmélkedés jövő kedden a Szűzanyával folytatódik, majd a két magyar szentünk, Szent István és Szent László alakja kerül a középpontba. Ezután tovább zarándokolhatunk a mellékoltárakhoz: Szent Ferenc, Szent Antal, Szent Anna, Árpádházi Szent Erzsébet, Keresztelő Szent János és Nepomuki Szent János hitét állítja példaként a hívek elé a kedd esti alkalmak szónoka. „Szentjeink azok, akik beengedték a Szentléleknek az erejét a szívükbe és az életüket egészen megváltoztatta” – zárta elmélkedését.

A reggel 8 órakor kezdődő szentmise szónoka felváltva Bőjte Mihály csíksomlyói ferences házfőnök és Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója lesz. A délelőtti szentmisén Veress Sándor-Levente kászonújfalusi plébános prédikál. Az esti szentmise igehirdetője Csintalan László csíkdelnei esperes-plébános.