Legyen olyan ez a zarándoklat, mint a vízbe dobott kő

„Azért imádkozunk a hit évében, hogy omoljanak le azok a falak, amelyek a város és környék lakóit Istentől, egymástól és a boldogabb élettől elválasztják. Ezzel a békés, jókedvű, imádságos együttléttel egy lépést teszünk egymásért, a világért és Krisztus egyházáért. Ez a város és környéke a mi földi otthonunk, az itt megtett zarándokút segít találkozni egymással és Jézussal!” – vallják az említett egynapos zarándoklat szervezői.

Mint azt Péterfi Attila Csongortól, a Gyulafehérvári Caritas gazdasági ágazatának vezetőjétől megtudtuk, az Élő Rózsafüzér-zarándoklat ötlete a bécsi Andreas Schätzle atyától származik, aki először 2003-ban az ottani városmisszióra készülve szervezte meg a Bécs körüli zarándoklatsorozatot. 2007-ben Budapest is csatlakozott az eseményt megszervező városokhoz.

„Én először a magyarországi Mária Út Egyesület révén szereztem tudomást erről a rendezvényről. Ezt követően kollégáimmal azon gondolkodtunk, hogyan lehetne Csíkszeredában is meghonosítani ezt” – magyarázta Péterfi. Elmondása szerint a kiindulópontot a gyulafehérvári főegyházmegye által tavaly meghirdetett hit éve jelentette. „Úgy döntöttünk 2012 őszén, hogy ha már a hit éve kezdődik, akkor ennek égisze alatt akár több zarándoklatot is megszervezhetünk” – említette. Így a tavaly szeptemberi zarándoklat után ezen a hétvégén is rózsafüzért fűznek Csíkszereda köré, imával és énekszóval átölelve a várost.

„A zarándoklatnak összesen öt stációja van, mint a rózsafüzérnek. A szám szinte adta magát, hiszen a városban öt plébánia létezik” – jegyezte meg Péterfi. Kifejtette, azáltal, hogy a hívek akár évente többször is úgymond körbeimádkozzák a várost, erősödik hitében a lakosság. A résztvevők ugyanakkor imádkoznak a város és az ország, népünk szellemi, erkölcsi és hitbeli megújulásáért.

Kivezetés a „fogyasztói idiotizmusból”

„Néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg, hogy Csíksomlyónak nem elég a pünkösdi búcsú, ennél sokkal többet érdemel. Ezért is gondoltunk arra, hogy több szakrális projektet indítunk: ilyen a Mária Út vagy éppen a Mária-köszöntő” – mondta szintén a szervezők részéről Szakács Sándor Ferenc teológus-szociológus. A Pro Educatione ernyőszervezet operatív igazgatója szerint az embereket vissza kell valamilyen folyamattal mozdítani a „fogyasztói idiotizmusból”, és az Élő Rózsafüzér-zarándokút kiváló lehetőség erre.

„Felelősségteljes emberek és intézmények kötelességüknek kell érezzék, hogy olyan folyamatokat indítsanak be a társadalomban, melyek révén megpróbálják visszamozdítani az emberek gondolkozását az ép elme felé, a régi, tradicionális, mondhatni székely gondolkozás irányába, ahol értéknek számít, ha másokon segítünk, ahol az imádkozás is tényleges értéket jelent” – hangsúlyozta a teológus. Szakács úgy vélte, Csíksomlyónak a közelségében ezt nem nehéz megtenni, tulajdonképpen ez lehet a kiindulópontja Székelyföld reszakralizációjának. „Legyen olyan ez a zarándoklat, mint a vízbe dobott kő! Azaz hullámokat gerjesztünk azáltal, hogy minél több embert megszólítunk, és próbáljuk a csíki és a székelyföldi társadalmat pozitív értékek irányába elmozdítani” – nyomatékosított Szakács.

A zarándoklat evangelizációs eszköz

Akik vissza akarnak térni Istenhez és magukhoz egyaránt, azoknak nagyon fontos, hogy zarándokoljanak, mert általa az ember megáll a nagy pörgésben, újra tudja értékelni az életét. Érdekes megtérések és egyéni sorsok bontakoznak ki egy-egy hosszabb zarándoklat során – fogalmazott Szakács Sándor. Mondatait Péterfi Attila egészítette ki, mondván, az Élő Rózsafüzér-zarándoklat célja többek közt felfedezni egymásban Isten szerető jelenlétét. Általa olyan személyeket lehet megszólítani, és olyan emberekben indul el a vágy közelebb kerülni Istenhez, akik ezt a jelenlétet eddig nem tapasztalták meg életünkben. „Az Élő Rózsafüzér azt a célt is szolgálja, hogy felkeltsük a vágyat a zarándoklatra” – hívta fel a figyelmet Péterfi.

Öt stációt érintenek az élő rózsafüzér zarándokai

A zarándoklat során a csíkszeredai Szent Ágoston-templomtól lesz az indulás szombaton, június 22-én reggel 8.30-kor. Onnan a csíksomlyói kegytemplom (10.30–11 óra között), a Szent Péter és Pál-templom (11.30–12 óra), a taplocai Szent Lőrinc-templom (13–13.30 óra) érintésével a Szent Kereszt-templomba érkeznek a hívek 15 órakor. A zarándokok ezt követően a csíkzsögödi Szent Háromság-templomhoz érkeznek (16.30–17 óra), a végállomás pedig a Szent Ágoston-templom 18.30-kor, ahol szentmisével zárul az esemény. A zarándokok egyénileg, de szervezetten is érkezhetnek a feltüntetett indulási pontokhoz.