Kripta a kegytemplom alatt

József atya, a csíksomlyói ferences szerzetesek legidősebb tagja írta egyik tanulmányában: „A nagyvilág általában kíváncsian gondol a kolostorok mélyén rejtőző kincsekre. Milyen kincsek lehetnek a kolostor titkos kamráiban, elrejtve a világ szeme elől? Ez megnyilvánult a történelem folyamán többször, különösen a háborúk alkalmával, amikor elmenekültek a szerzetesek, ellenőrizetlenül hagyva a kolostor épületét. Mindig feltörték a kripták celláit a potyakincskeresők. 1970-ben a kegytemplom kriptájában még láthatók voltak ilyen feltört kriptasírok, szétzúzva a koporsók. Ez volt a II. világháború hagyatéka. Korábban, 1849-ben az osztrák hadsereg tisztjei azzal gyötörték a kolostor elöljáróit, hogy vegyék elő a kripta rejtekhelyeiről a kolostor kincseit és a bivalybőrbe varrott pénzt.” P. Márk József szerint a kriptafosztogatók egyszer sem találtak a csíksomlyói kegytemplom kriptájában semmilyen kincset vagy ékszert, az ide temetkező ferences szerzetesek nem voltak gazdag emberek, az ő gazdagságuk a lelkiekben rejlett.

Halottak napja előtt József atyával is el szerettünk volna beszélgetni, ő azonban, sajnos, az elmúlt napokban kórházban volt, most már hazaengedték ugyan, de nem fárasztottuk kérdéseinkkel, inkább lapunk hasábjain keresztül kívánunk neki gyógyulást.

Boltíves, téglából készült, pinceszerű, tágas, L alakú terem a csíksomlyói kegytemplom alatti kripta, melynek mindkét falán fiókszerű temetkezési helyek sorakoznak. Ismerős és kevésbé ismerős nevek. Íme, egy pár közülük: Pap Domokos egykori polgármester, Mikó Antal, Csík vármegye főispánja, dr. Hirsch Hugó, a két világháború közötti időszak híres csíki főorvosa, Fejér Antal országgyűlési képviselő, Kőszeghy László mérnök és P. Écsy János ferences tartományfőnök. P. Urbán Erik templomigazgatót a helyszínen kérdeztük:

– Mikor épült a kegytemplom alatti kripta, és kik temetkeztek ide?

– A templom alatti kripta a jelenlegi templom építésével egy időben, tehát a 1800-as években nyerte el jelenlegi, L alakú formáját. Ma a kórus feljáratához közeli ajtón lehet lejutni a kriptába, régebb azonban más helyen volt a lejárat. A kripta átépítése és az új lejárat megépítése az 1970-es években történt, és ez Écsy János atya nevéhez fűződik. Évszázadokkal ezelőtt, kezdetben a régi templom köré temetkeztek, tudomásunk van arról, hogy Domokos Kázmér ferences püspök sírhelye kint, a jelenlegi templom előtti parkban van. A kriptába elsősorban szerzeteseket temettek, de a templom jótevői, a konfráterek is itt kaptak örök nyugvóhelyet. Ezzel magyarázható, hogy vannak férfiak, nők és gyerekek is temetve ide.

– Mikor volt utoljára temetés a kriptában, és mikor látogatható az?

– Kérésre bármikor látogatható. Kinyitjuk, bárki megtekintheti a kriptát. A legutolsó temetés 2004-ben volt, akkor temették el ide P. Benedek Fidél atyát. A kriptákba való temetéseknél különlegesebb szokások nincsenek. Minden évben, halottak napján az esti szentmise után lemegyünk, és egy ünnepélyesebb szertartást végzünk az ott nyugvók, a közös halottak lelki üdvéért. Egyébként kétféle temetésről tudunk a kripták esetében. Létezik a szarkofágos megoldás, előző szolgálati helyemen, Kaplonyban például a grófok egy része így van eltemetve, hármas rézkoporsóba, hasonlóan temetkeztek Bécsben is, a kapucinusok templomában, ahol a császári család temetkezési helye van. Itt, Csíksomlyón a falba üregeket, boltozatos helyeket építettek ki, és a koporsók egymás fölé vannak elhelyezve, természetesen fallal elválasztva egymástól, jelen esetben három egymás fölötti sírüregről beszélhetünk. Miután elhelyezték a koporsót, az üreget befalazzák téglával, majd eléje egy márványtábla kerül. Ma már teszünk márványtáblát, viszont a régi temetkezésben ez nem volt szokás, a szerzetesek nem tartották fontosnak megjelölni, hogy éppen ki nyugszik ott, a legtöbb esetben csak a halott nevének kezdőbetűit, monogramját írták rá. A rend tagjai mindig az egyszerűségre törekedtek, és itt Somlyón nagyon sok olyan fülke van, amelyen csak egy-egy monogram olvasható. Az évszázadok során a csíksomlyói ferences testvérek nemcsak a kriptába temetkeztek, hanem a plébániatemplom mellé, a csobotfalvi temetőbe is. Ennek két magyarázata van: az egyik az, hogy ezt kérte halála előtt a haldokló atya, a másik, hogy a kripta éppen használhatatlan volt. A ferences szerzeteseknél egyébként az a szokás, hogy ki hol, melyik kolostorban hal meg, oda temetik.

A kegytemplom kriptájában már október utolsó napján megjelentek a krizantémcsokrok, égtek a gyertyák. Megköszöntük Erik atyának a tájékoztatást, ő pedig humorosan megjegyezte: „A legtöbb hely foglalt már a kriptában, de még lehet pályázni.”

Halottak-napi ima a kriptában

November 2-án, halottak napján a csíksomlyói kegytemplomban reggel fél 8 és este 6 órától lesznek szentmisék. Elhunyt szeretteinkről az esti ünnepi szentmise keretében emlékezünk meg, szentmise után a kegytemplom kriptájában imádkozunk értük – tudtuk meg Erik atyától.