Közgazdászok vándorgyűlése Csíkszeredában

Kivétel nélkül külföldi – magyarországi és angol – előadók tartottak előadást a közgazdász társaság csíkszeredai vándorgyűlésének szombati plenáris ülésén. Azelőtt viszont Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, illetve Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál köszöntötte a Hargita Vendégváróban jelenl evő közgazdászokat.

Ráduly: önvizsgálatra van szükség

„Önvizsgálatra is alkalmas egy-egy szakmai nagygyűlés. Jelen esetben az a kérdés, hogyan állunk a nevünkben is szereplő közszolgálattal, vajon fontos-e a véleményünk, hallatjuk-e a hangunkat a köz érdekében?” – tette fel a kérdést a közgazdász végzettségű Ráduly Róbert Kálmán polgármester, aki azt kívánta a fiatal kollégáinak, hogy közgazdászként jobban végezzék munkájukat, mint tették azt az elmúlt két évtizedben idősebb társaik.

Ráduly kijelentésére reagálva Szécsi Kálmán, az RMKT elnöke rögtön leszögezte, jónak véli a polgármesteri felvetést, majd hozzátette, a társaság új vezetősége is érzi, hogy „lépni kell”, ezért az RMKT egyik kiemelt célja az erdélyi közgazdász társadalom „aktivizálása”.

Plenáris előadások

Elsőként Halm Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense tartott előadást, aki beszámolt az elmúlt évtized magyarországi gazdasági eseményeiről. Mint fogalmazott, négy esztendővel ezelőtt egy gazdaságilag legyengült Magyarországra gyűrűzött be a gazdasági világválság. „Azóta pedig sokféle válság rakódott egymásra. Gondolok itt növekedési, finanszírozási, munkaerő-piaci, morális és vezetési válságra” – sorolta a szakember.

Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója előadásában örvendetesnek tartotta azt a tényt, hogy a kelet-európai országokban élők, nyugati társaikkal szemben, „még nem felejtettek el gondolkodni, még van egy kis gondolkodási kapacitásuk”. Előrejelzésekre hivatkozva Diósi úgy látja, hogy Kelet-Európában, főként Romániában hamarosan egy építkezési hullám fog beindulni, mivel a gazdasági körforgásba való bekapcsolódáshoz ebben az országban is meg kell építeni azokat az utakat, autópályákat, egyéb beruházásokat, amelyek a nyugati országokban már rég elkészültek.

Cég- és tervismertetők

Harmadikként a Heineken (Csíki) Sörgyár igazgatója, az angol Paul Wood tartott előadást, aki tulajdonképpen az általa helyi szinten képviselt óriásvállalat, a Heineken világpiaci helyzetét ismertette. Egy hallgatói kérdésre válaszolva Wood elmondta, azért nem írja magyar nyelven is a sörös üvegeken a csíki szót, mert a csíkszeredai gyár nagyrészt a román piacra termel.         

Radetzky Jenő magyarországi miniszteri biztos a Wekerle-terv Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjáról tartott előadást. „A Wekerle-terv az egész Kárpát-medencei sajátosságokat veszi figyelembe. Nem egy pénzosztó tervként kell elképzelni, hanem egy tudatformáló, integrációt elősegítő tervként fog működni” – hívta fel a figyelmet Radetzky.
 
Utolsó előadóként Rechnitzer János, a győri Széchenyi István Egyetem oktatója szólalt fel. A rektorhelyettes Kelet-Közép-Európa térszerkezetéről tartott előadásában kifejtette, létrejövőben van egy olyan intenzív fejlesztési övezet, amelyben Bécs arra törekszik, hogy ennek a kelet-közép-európai térségnek az irányító központja legyen. „Egyre határozottabb versenytér alakul ki, az erőforrásokért pedig egyre nagyobb lesz a verseny” – állította a győri egyetemi tanár.

Szekcióülések

A plenáris előadások után a Sapientia egyetemen folytatódott a vándorgyűlés. A felsőoktatási intézmény tantermeiben öt szekcióban zajlottak az előadások. Kialakítottak egy mezőgazdasági témakörre fókuszáló csoportot, továbbá egy ún. üzleti intelligencia szekciót, egy energetikai és környezetgazdálkodási, egy kis- és középvállalkozási, valamint egy pénzügyi szekciót.