
Fotó: Kristó Róbert
Nem fedezi a teljes évre szükséges összeget az országos egészségügyi programok többségénél az előirányzott pénz. A megyei egészségbiztosító pénztár vezetője szerint várhatóan kiegészítik majd a programok költségvetését.
2015. április 10., 11:142015. április 10., 11:14
2015. április 10., 20:582015. április 10., 20:58
2013-hoz viszonyítva tavaly közel négyszázzal növekedett a megyében a cukorbetegek ellátására működő programban kezeltek száma. Az onkológiai ellátásban részesülők száma 136-tal emelkedett tavaly. Azt már most tudni lehet, hogy az országos egészségügyi programok többségénél az előirányzott pénz nem fedezi a teljes évre szükséges összeget, a megyei egészségbiztosító pénztár vezetője szerint azonban várhatóan kiegészítik majd a programok költségvetését.
Mint ismeretes, a sokakat érintő, illetve a költséges kezelést feltételező betegségekben szenvedőket országos egészségügyi programok keretében ingyenesen látják el. A programok által az is ingyenes ellátásban részesül, akinek korábban nem volt egészségbiztosítása. Ilyen program létezik többek között a daganatos, a cukorbetegek, a ritka betegségekben, illetve a vérzékenységben szenvedők, az endokrin betegségek által érintettek, a szervátültetésben részesültek, továbbá az ortopédiai nagyizületi protézisek beültetésére és a vesedialízisre szorulók számára. Ezt az ellátást az egészségügyi alapból, illetve az egészségügyi minisztérium révén finanszírozzák, a szolgáltatások egy részének biztosítására pedig szintén az egészségbiztosító pénztár köt szerződést.
Akárcsak a többi szolgáltatás fedezésére, az egészségügyi programok finanszírozására sem kapta meg az évi szükséges összeget a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár. Az intézmény közlése szerint az onkológiai programra a tavalyi összeg 81 százalékát (4 595 000 lejt), a cukorbetegek ellátásra vonatkozó programban a 91 százalékát (10 636 000 lejt) utalták ki. A ritka betegségek programjában 238 000 lejt kaptak, a vérzékenységre vonatkozóban 409 000 lejt, ami a tavalyi összegek 90 százalékát jelenti. Az endokrin betegségek kezelésére ugyanannyit utaltak ki, mint múlt évben (7 ezer lejt), a szervátültetésen átesettek utókezelésére vonatkozó összeg (388 ezer lej) azonban csak 87 százaléka a tavalyinak. A 2014-ben elköltött pénz 80 százalékát teszi ki az ortopédiai programra, a nagyizületi protézisek beültetésére fordítható pénz (154 ezer lej).
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezetője rámutatott, bár elmaradnak az összegek a szükségestől, várhatóan lesz év végén kiegészítés, ugyanakkor az összegek tíz százalékát egy tartalékalapba különítette el az országos egészségbiztosító pénztár, és ez a pénz év végén felhasználható lesz, ha szükséges. Hargita megyében eddig sem fordult elő, hogy valamelyik országos programban részt vevő személy ne kapta volna meg az őt megillető szolgáltatást, és idén sem lesz gond – nyilatkozta a pénztár vezérigazgatója.
Bár senki nem maradt ellátás nélkül, az ortopédiai programban van viszont várólista a nagyizületi protézisek beültetésére – mutatott rá Duda Tihamér. A program keretében főként csípőprotéziseket ültetnek be. A pénztár vezetője közölte, mivel tavaly nagyon hosszú várólista alakult ki, sikerült elérni, hogy az előzetesen kiutalt összeg kétszeresét kapják meg, így 2014-ben 192 ezer lejt használtak fel a megyében erre a célra. Ez 80 nagyizületi protézis beültetésére adott lehetőséget, ugyanakkor pedig ebből a pénzből elvégezték a műtétet 59 olyan betegen is, aki kifizette a protézis árát. A pénztár adatai szerint viszont múlt év végén még további 104 személy szerepelt a megyei várólistán, közülük 21-en pedig már 2012-ben és 2013-ban is vártak a protézisre.
Az országos programok keretében ellátott betegek száma Hargita megyében tavaly főként három területen emelkedett. Az egészségbiztosító pénztár adatai szerint 2013-hoz viszonyítva leginkább a cukorbetegek száma nőtt meg, itt 391 új beteget vettek ellátásba. Az onkológiai programban ellátásban részesülők száma tavaly 136-tal emelkedett, a dialízisre szorulók száma pedig 13-mal lett több.
Többen kimenekültek egy gyergyószentmiklósi húsfeldolgozó épületéből, amint a létesítményben tűz keletkezett kedden este. Egy ember égési sérüléseket szenvedett a karjain. Jelenleg is zajlik az oltás.
Érdekes eszmefuttatásra hívja olvasóit a kultúráról a gyergyószentmiklósi könyvtár csütörtökön. Meghívottjuk Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője lesz.
Újabb kezdeményezéssel segíti a rászorulókat a Gyulafehérvári Caritas: hétfőn megnyitotta a Szent Márton Éttermet, amelynek bevétele a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha működését támogatja.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
szóljon hozzá!