Jubiláló bibliatársulat

„Amikor napjainkban »az egyház kovásza, lelke és lelkiismerete kíván lenni a megújuló magyar társadalomnak«, ezt csak a Szentírással a kezében teheti, amely ezer esztendeje az egyik legfontosabb meghatározó eleme és forrása volt népünk kultúrájának és erkölcsi magatartásának Erdély földjén” – tanúsítja a Romániai Katolikus Magyar Bibliatársulat (KMB). A Szentírás szerinti megújulást és megújítást hirdető társulat két évtizede végzi tevékenységét. Az évfordulóra Csíkszeredában emlékeznek meg szombaton, október 25-én.

Ünnepi megemlékezés

Szentmisével, lelki programokkal várják a megyeszékhelyi Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium bentlakásának dísztermébe azokat, akik együtt akarnak ünnepelni a KMB tagjaival a jubileum kapcsán. Mint azt Csont Ede nagytusnádi plébánostól, a társulat vezetőjétől megtudtuk, az esemény tíz órától Jakubinyi György érsek által celebrált szentmisével kezdődik, majd Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, illetve Kulcsár Apollónia, a Romániai Bibliodráma Egyesület elnöke, a Jézus Szíve Társaságának tagja tartanak előadást. Az ebédi után órák a visszaemlékezés, az elmúlt húsz esztendő értékelésének, kiscsoportos beszélgetésnek  vannak fenntartva. „Mint főegyházmegyei jellegű rendezvény, jó alkalom, hogy együtt ünnepeljük, tanulmányozzuk, elmélyítsük Isten Igéjét. Meghívott minden fiatal és felnőtt keresztény, különösen azon közösségek tagjai, akinek életében már jelen van a Szentírás” – hangsúlyozta az eseménnyel kapcsolatban a társulat vezetője.

Két évtizede alakultak

A Katolikus Magyar Bibliatársulatot 1994. június 14-én hozták létre. Alapítói – Magos Gyöngyvér hittanár és Nagy József lelkipásztor, a gyulafehérvári teológiai főiskola néhai tanára – vallomása szerint célja a biblikus műveltség és az apostolkodás előmozdítása volt a katolikus egyház szellemisége szerint. Módszertani képzéssel kezdték, ezeken bemutattak néhány bibliaolvasási módot. A foglalkozásokra bárki bejelentkezhetett. Másik programjuk, aminek nyomán csoportok alakultak, a háromnapos hétvégi bibliai alapkurzus volt. Plébániákra mentek el ilyeneket tartani, ezeket a foglalkozásokat általában élénk érdeklődés kísérte, úgy a világiak, mint a papok részéről. A társulat célja továbbra is az, hogy mélyebb kapcsolatba kerüljön a már meglévő közösségekkel, amelyek körében már élő a Szentírás, tapasztalatukkal, valamint szakanyaggal segítsék munkájukat. A munkatársi csoport folyamatos képzésére is figyelmet fordítanak. A szellemi képzés mellett a lelkiekre is figyelnek, lehetőségeikhez képest mindent megtesznek annak érdekében, hogy Erdély-szerte minél többen szívják magukba a Szentírás üzenetét, hogy ezáltal életük kiteljesedjen.

Komolyan kell venni a Szentírást

Hálával emlékezünk meg azokról, akik a Szentírás ismeretét és terjesztését eddig is szívügyüknek tekintették, elsősorban Nagy József atyáról, aki 1994-től a Katolikus Magyar Bibliatársulat alapító elnöke és vezetője volt – fogalmazott a jubileummal kapcsolatban legutóbbi körlevelében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Mint az egyházi méltóság hangsúlyozza, újabban egyre gyakrabban állítják egyesek azt, hogy ők ismerik a Szentírást és kizárólag csak ők képesek a Biblia helyes magyarázatát adni. „Bármennyire is felületes ezeknek a bibliaismerete, gyakran azt kell tapasztalnunk, hogy katolikus híveink még e felületes érveléseket sem tudják megcáfolni. Nagyon is időszerű komolyan venni a Szentírást, ha ténylegesen ragaszkodunk katolikus keresztény hitünkhöz. Isten ma is szól hozzánk a Szentírás szavai által. De vajon nem lett-e számunkra is olyan a Szentírás, mint Keresztelő Szent János megtérésre buzdító szava: >>A pusztában kiáltó szava vagyok: Tegyétek egyenessé az Úr útját<<. (Jn 1,23) Ki hallja meg azt a szót, ami a pusztában hangzik el? Csakis az, aki veszi a fáradtságot, hogy kimenjen a pusztába” – hangsúlyozza az érsek.