Helyi termékek az oszlopok között

Minden hónap harmadik szombatján tartják a Hagyományos és Helyi Termékek Havi Vásárát a csíkszeredai megyeháza oszlopsorai között. Legutóbb épp a hétvégén szerveztek vásárt.

Méz, tejtermékek, húskészítmények

A szombati időjárásra senkinek sem lehetett panasza: miközben Magyarország nyugati felét megbénította a lehullott nagy mennyiségű hó, Csíkszeredában fagypont fölötti volt a hőmérséklet, és a vásár idején nem is havazott.

\"Az egyik legnagyobb segítség a szervezők részéről, hogy ingyen használhatjuk az asztalokat” – mondták a mézet árusító szentegyháziak, akik második alkalommal vettek részt a vásáron. A csíkszentgyörgyi Mária néni viszont már a kezdetektől jelen van tejtermékeivel a havi vásárokon, ő úgy emlékszik, hogy a több mint két esztendő alatt talán csak két alkalommal maradt távol.

A legtöbb termelő húskészítményeket kínál: az ő pultjaiknál a legnagyobb a forgalom. Érdeklődésünkre egyikük mégis megjegyzi, ezúttal mintha kevesebb lenne a kuncsaft.

Borboly: én vállaltam a felelősséget

Ottjártunkkor Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke – a vásár ötletgazdája – épp egy kiló kolbászt vásárolt. No nem magának, hanem egy csoport cigánygyereknek, akiket az eledelért cserébe arra kért, hogy ne nagyon zaklassák a vásárlókat. Ha már összetalálkoztunk a megyei önkormányzat elnökével, leálltunk beszélgetni.

„Sokat vesződtünk és vesződünk manapság is, mert a szigorú törvényi előírásokat a termelők nem tudták azonnal teljesíteni, ezért nekünk kellett felelősséget vállalnunk értük. Most értünk el oda, hogy a termelők végre megfelelnek az elvárásoknak” – ismeri el Borboly Csaba, majd rögtönzött kérdésünkre, hogy akkor eddig félig-meddig illegálisan működött a vásár, a tanácselnök kategorikus választ adott. „Nem. Csupán arról van szó, hogy eddig mindenért én vállaltam a felelőséget. Ha például valaki megbetegedett volna az itt vásárolt termékektől, akkor engem vonhattak volna felelősségre. Szerencsére eddig nem történt ilyen.”   

Sikerek, kudarcok

Sikernek tartja az ötletgazda, hogy Csíkszereda után ma már Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen is szerveznek ilyen vásárokat, „és úgy néz ki, hogy Székelykeresztúron és Gyergyószentmiklóson is lesz hasonló rendezvény”. Azt viszont csalódásként éli meg, hogy a mai napig vannak falvak, ahol a helyi termékek értékesítésében nem látnak egyfajta lehetőséget, pedig a megyeháza oszlopai alatt van még hely bőven. „Továbbá vannak települések, ahol még nem alakultak meg azok a konyhák, amelyekben többek között lekvárokat lehetne előállítani. Pedig erre pénzt is biztosítunk.”

Többször lehetett hallani a vásárlóktól, hogy a havi vásáron a termelők lényegesen drágábban árusították termékeiket, mint máskor. Erről Borboly is értesült, sőt olyan esetről is tud, amikor az eladó a nagy kereslet láttán a vásár ideje alatt többször is módosította árait. „Észrevették ezt a vevők, és azonnal elfordultak az eladótól. Nekünk tehát nem is kellett beavatkoznunk. Az utóbbi időben nem értesültünk ilyen esetekről.”

Magyar vásárlók

A megyei tanács belső használatra tavaly egy felmérést készíttetett a székely termékek vásárával kapcsolatosan. Ebből kiderült, hogy a 207 megkérdezett személy 95 százaléka magyar nemzetiségű, korcsoportok szerinti megoszlás tekintetében pedig közel fele 55 évnél idősebb. A vásárról több mint egyharmaduk az újságokból szerzett tudomást. Érdekes adat, hogy a megkérdezettek hetven százaléka minden alkalommal ellátogat az eseményre. Termékvásárlás tekintetében toronymagasan (61%) a hentesáruk vezetnek, majd a tejtermékek (41%), illetve a péksütemények (24%) következnek. A termékek ár-minőség összefüggésével csak a megkérdezettek 12 százaléka elégedett teljes mértékben, 86 százalékuk mondta azt, hogy inkább elégedett.