
Fotó: Veres Nándor
Habár a helyi értékeket is fontosnak tartják, jelenleg a fejlesztések élveznek prioritást Gyimesközéplokon, ahol rövidesen menedékházat és tűzoltószertárt építenek, illetve az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésére pályáznak – tudtuk meg Gergely Károly polgármestertől, aki korábban alpolgármesterként tevékenykedett a településen.
2016. augusztus 16., 11:092016. augusztus 16., 11:09
– Gyimeseket a patakvölgyek országaként is emlegetik. Hogyan lehet bekapcsolni a középloki patakvölgyeket a helyi fejlesztésekbe?
– Habár egy településként kell gondolni a beruházásokkor a völgyekre, nagyon nehéz egységesen befogni egy-egy pályázatba, fejlesztésbe azokat. A nyári árvizek során például szinte minden völgyben károk keletkeztek. Ezek kijavítására kapott 1,8 millió lej nem kevés, viszont a szükséges helyreállításokra nem is sok. Próbáltuk úgy elosztani a pénzt, hogy mindenhol tudjuk kijavítani a legsürgősebb károkat, mert tényleg rossz állapotok uralkodnak egy-egy településen. Helyenként saját költségvetésből intézkedtünk, hogy ne történhessen nagyobb baj a kijavítások elkezdése előtt. Ez egy nagy, teljes települést átfogó munka lesz, s emellett további munkálatokat is folytatni kell.
– Melyek az említett folyamatban levő munkák, és milyen új elképzeléseik vannak még?
– Már folyamatban van egy farkaspallói turisztikai menedékház építésének jóváhagyása, amelyet az ősz folyamán meg is kellene valósítani. Jelenleg egy helyi céget keresünk, amely kivitelezné ezt a munkálatot. Egy másik, folyamatban levő beruházás egy tűzoltószertár létrehozása, erre már tavaly kaptunk anyagi segítséget a megyei önkormányzattól, így az is megvalósulhatna még idén ősszel. Ugyanakkor nemrég zártuk le a korábbi községi utak felújítását célzó pályázatunkat, amely egy nem várt felülellenőrzés miatt húzódott el ennyire – szerencsére mindent rendben találtak.
A legfontosabb újonnan induló munkálat a víz- és szennyvízhálózat kiépítése lenne, amelyre Gyimesfelsőlokkal közösen pályázunk. Lassan semmilyen rendezvény szervezését nem engedélyezik, ha nincsen vezetékes víz és csatornahálózat a településen. Ezek kiépítéséért korábban három helyre is pályáztunk sikertelenül, ezért most közösen próbálunk meg érvényesülni. Középlokon épülne a derítőállomás, Felsőlokon csak bővíteni kellene az ivóvízrendszert, itt a teljes hálózatot ki kellene építeni. A másik nagyon fontos munka pedig, ahogy említettem, az utak helyreállítása lenne. Jelenleg egy fiatal, de összeszokott csapat dolgozik Gyimesközéplokon, a választások alatt sem volt probléma, sikerült az ellenzékkel is elfogadtatni a közös célokat, így lehet dolgozni.
– Hogyan lehet összeegyeztetni a fejlesztéseket a helyi értékekkel?
– Mind a kettő fontos számunkra, ami a hagyományokat illeti, a helyiek még ragaszkodnak azokhoz, legyen szó táncról, énekről, kézművességről. Középlokon azzal is dicsekedhetünk, hogy a fiataljaink is szeretik és megélik a hagyományainkat. S habár helyi értékeinkre is hangsúlyt kell fektetni, de településünkön talán a fejlesztések élveznek elsőbbséget. Turisztikai szempontból viszont elengedhetetlen mindkettő – ennek fejlesztéséért pedig még tennünk kell. Van már egy információs irodánk, amelyet rendszerint felkeresnek a turisták, csoportok járnak helyi családokhoz, számukra programokat szerveznek az itteniek. De vonzerőnek számít a Muhos-pataki népi fürdő, a borospataki skanzen, a Csángó Panzió, illetve az ott szervezett Túróspuliszka-fesztivál, minden második évben pedig a nálunk tartott Csángó Fesztivál is.
– A megyeszékhelytől való távolság jelent-e nehézséget a mindennapjaikban?
– Eléggé nehéz a helyzetünk, hiszen szinte minden nap be kell menni Csíkszeredába a pénzügyi hivatalba vagy a megyei önkormányzathoz, netán a prefektusi hivatalba. Nehézség, mert gyakorta hívnak gyűlésekre is, amit rendszerint Csíkszeredában tartanak. Persze ezek szükséges találkozások, de mind időt és pénzt emésztenek fel. Ezeket leszámítva mi itthon tudjuk tenni a dolgunkat, nem akadály a távolság.
A csíksomlyói Márkos András képzőművésznek állított emléket a Csíki Székely Múzeum, az emlékkiállítás katalógusát csütörtökön mutatják be a Mikó-várban.
Már erős szagot árasztott egy 47 éves férfi bomlásnak indult holtteste egy csíkszeredai lakásban, amikor megtalálta a rendőrség hétfőn. A holttestet boncolás céljából elszállították, és vizsgálják a halál körülményeit.
Táncelőadás, ünnepi hangverseny és filmvetítés is szerepel a csíkszeredai Magyar Kultúra Napja programsorozatában január 22. és 24. között.
Látványos és ritka természeti jelenséget figyelhettünk meg hétfő éjszaka az ország több pontján, köztük a Madarasi Hargitán is: az erős geomágneses vihar következtében az északi fény Székelyföldről is láthatóvá vált.
Tetemes összeget kell hozzárendelnie a megnyert pályázati forrásokhoz Csíkszereda önkormányzatának, hogy felújíthassa a Nagy István festő sétány teljes lakóövezetét. Hétfőn rendkívüli tanácsülésen módosították a munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát.
Közel harminc évnyi tevékenység után megszűnik a tapolcai részen kutyamenhelyet is üzemeltető csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány – jelentette be Facebook-oldalán maga a szervezet. Az okról egyelőre nem közöltek konkrétumot.
Változások előtt áll a csíkszeredai önkormányzat többségi tulajdonában lévő Eco-Csík Kft., amely jelenleg a városban és az alcsíki településeken a hulladék összegyűjtését és szállítását végzi, de ezt nemsokára be kell fejeznie.
Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első felcsíki lovasszán-ünnepet Csíkkarcfalván vasárnap. A rendezvényre közel nyolcvan fogat gyűlt össze.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Büdösfürdőre tervezett víz- és csatornahálózat kivitelezése érdekében a Csíkszentkirályhoz tartozó terület esetében. A munkálatokhoz szükséges az Anghel Saligny-program finanszírozása is.
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
szóljon hozzá!