
Fotó: Kristó Róbert
Üdvözli az oktatási tárca a pénzügyminisztérium javaslatát, miszerint maximális értéket szabnának a diákoknak megtérítendő ingázási költségekre. Azt még nem tudni, hogy a javaslatot alkalmazni fogják-e. Az előző tanévben csak az ingázási költségek harminc százalékát fizették ki a diákoknak, a feléjük felgyűlt adósság Hargita megyében 1,3 millió lejes.
2013. augusztus 23., 14:162013. augusztus 23., 14:16
2013. augusztus 23., 14:242013. augusztus 23., 14:24
A honlapján közzétett közleményben üdvözli az oktatási tárca a pénzügyminisztériumnak a diákok ingázási költségeire vonatkozó javaslatát. A közlemény szerint a diákokat utaztató cégek árai között nagy és indokolatlan különbségek mutatkoztak, ez teszi indokolttá a tervezetet. A pénzügyi tárca azt javasolja, hogy a diákok számára ötven kilométeren belül korábban teljesen megtérített ingázási költségekre ezután szabjanak meg egy felső határt, három kilométeres távra bérletenként havonta legtöbb 26 lejt, ötven kilométeres távra pedig bérletenként havonta legtöbb 120 lejt térítsenek meg a tanulóknak. Az oktatási tárca közleménye szerint így igazságosabb módon lenne elköltve a közpénz, miközben továbbra is segítenék a hátrányos helyzetű diákok oktatáshoz való hozzáférését.
Hatalmas különbségek bérlet és bérlet között
A tárca közzétette, a 2012–2013-as tanévben nem vették figyelembe az egyes szállítók által gyakorolt árak közötti nagy különbségeket a bérletek árának megtérítésekor. Összesítésük szerint vannak szállítók, akik tíz kilométerre 25 lejt kértek a bérletért, de olyanok is, amelyek ugyanezen távra 326 lejt kértek. A tizenöt kilométeres távon a bérletek ára 32 lejtől 406 lejig terjedt, húsz kilométeren pedig 36 lejtől 400 lejig. Volt olyan cég is, amelyik ötven kilométeres távra 491 lejt kért a bérletért, de olyan is, amely 42 lejért fuvarozta a diákokat ugyanazon a távon – szerepel az oktatási tárca közleményében. Ebben leszögezik, ezért van szükség a költségek egyenlőbb elosztásának szabályozására. Az elszámolható összegek behatárolása mellett mikrobuszokat is szándékszik vásárolni az oktatási tárca a diákok szállításának megoldására – szerepel még a dokumentumban.
A költségek harminc százalékát térítették meg
Miután korábban is voltak rövidebb fennakadások, az ingázó diákok költségeinek megtérítése idén január-februárban akadt el teljesen. A törvényben szavatolt jogaikat követelő diákok az év folyamán japán sztrájkot is tartottak, a nyár elején pedig végül érkezett némi pénz az ingázási költségek visszafizetésére, azóta viszont semmi.
Amint Csukás levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség gazdasági igazgatója érdeklődésünkre közölte, a múlt tanévre az ingázási költségek valamivel több mint harminc százaléka van megtérítve a diákoknak, a fennmaradó közel hetven százaléknyi adósság pedig mintegy 1,3 millió lejt tesz ki a megyében. Arról, hogy az adósság ki lesz-e fizetve, és ha igen, mikor, nem lehet tudni semmit. Csukás Levente úgy tudja, az oktatási tárca által üdvözölt elképzelés mellett más javaslatok is vannak napirenden a kormánynál az ingázási költségek helyzetének rendezésére. Azt még nem lehet tudni, hogy a közleményben említett két távolság közötti távokra milyen díjszabást fogadnak el térítésre, illetve hogy mindez mikortól lép életbe – ha egyáltalán ezt fogadják el.
Bartolf: megoldás kell
Egy kormányhatározat-tervezetben szerepel a pénzügyi tárca javaslata, amit most üdvözölt az oktatási tárca. Így tudja Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője, aki minél hamarabbi megoldást sürget a diákok ingázási költségeinek megtérítésére. „Jó lenne, ha a következő tanévtől rendeződne ez a helyzet, hisz közel ötezer diák ingázik Hargita megyében. Tudjuk, hogy sok családban vannak anyagi gondok, és sokan nehezen tudják kifizetni a bérleteket” – tette hozzá a főtanfelügyelő. Ugyanakkor rámutatott, a kialakult helyzetet költségvetési szempontból is orvosolni kellett, hisz az utóbbi időben annyira megugrottak az ingázási költségek, hogy meghaladták az oktatási tárca által a költségvetésben erre elkülönített összeget.
Csíkszeredába ingáznak legtöbben
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint a megyében ingázó közel ötezer diák többsége, 36 százaléka Csíkszeredába jár be naponta vonattal vagy autóbusszal. Az ingázók 27 százaléka Székelyudvarhelyre, másik 27 százaléka Gyergyószentmiklósra, nyolc százaléka Maroshévízre, két százaléka pedig Székelykeresztúrra ingázik – ismertette Bartolf Hedvig. A főtanfelügyelő elmondta, az előző tanévben bentlakásban 1436 diák, kintlakásban 385 diák élt. Úgy véli, szerencsésebb lenne, ha a más településekről ingázó diákok közül minél többen laknának bentlakásban, ennek költségeit azonban nem minden család tudja megengedni magának. Van ugyanakkor olyan város is, Maroshévíz, ahol egyáltalán nem működik bentlakás – mutatott rá.
Az oktatási tárca adatai szerint az előző tanévben a legtöbb térítési igény – több mint 11 ezer – tíz kilométeres távra vonatkozott, a diákok többsége tehát ekkora távolságból ingázik.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
szóljon hozzá!