Fellendülőben a húsmarhatartás

Hargita megyében elsősorban charolais, limousin és angus fajtájú húsmarhákat tartanak a gazdák. A kék belga fajtával apai vonalon foglalkoznak, vagyis csak fedeztetésre használják, ugyanis a tiszta vérű tenyésztésben szinte kizárólag csak császármetszéssel segíthető világra a borjú, viszont a keresztezés során az első generáció születésénél már nincs ellési probléma.

A gazdák Franciaországból, Angliából és Magyarországról hozták az említett húsmarhafajtákat. Mindegyiknek megvan a saját előnye. A charolais például nagyobbat nő, viszont ehhez hosszabb idő kell, a limousin pedig hamarabb eléri a vágósúlyt – magyarázta Sebestyén. Kifejtette, a húsmarhák előnye, hogy kiváló, márványozott húst adnak. A borjak napi húsgyarapodása eléri a 1500–1800 grammot. A húsmarhatartással a legelőt jobban tudja hasznosítani a tenyésztő, olcsóbban jobb minőséget tud előállítani – érvelt a szakember.

Ugyanakkor megtudtuk, kimondott húsmarhával Hargita megyében jelenleg kevesen foglalkoznak. A tiszta fajtájú húsmarhaállomány félezer körülire tehető. A keresztezések száma viszont több tízezer, ugyanis a gazdák főleg a kettős hasznosításban gondolkodnak, a tejhozamú teheneket húsbikával fedeztetik, az üszőt megtartják és a bikaborjakat értékesítik.

A húsbikákat – általában hat-hét hónapos korban, amikor elérik a 250–300 kilogrammot – kereskedő cégeken keresztül Görög-, Spanyol- és Olaszországba exportálják. A Hargita Megyei Húsmarhatartók Egyesületét a többi között azért hozták létre, hogy a gazdák a szervezeten keresztül jobb árban tudják értékesíteni állataikat. Ugyanakkor segítenek a tagoknak a kitűnő tenyészállatok beszerzésében, az állomány növelésében és a szaktanácsadásban. Az egyesület májusban alakult kilenc alapítótaggal – tájékoztatta lapunkat Sebestyén Sándor, aki úgy véli, van jövője vidékünkön a húsmarhatartásnak, ugyanis a hússzükséglet növekedőben van.