Hargita megyében nincs túl nagy hagyománya a húsmarhatartásnak. Közel tíz éve kezdtek húsbikákat használni fedeztetéshez tejhasznú tehenekkel, tiszta fajtákat pedig csak négy-öt éve tenyésztenek vidékünkön – tudtuk meg Sebestyén Sándortól, a Hargita Megyei Húsmarhatartók Egyesületének ügyvezetőjétől.
2012. július 12., 15:422012. július 12., 15:42
2012. július 12., 18:132012. július 12., 18:13
Hargita megyében elsősorban charolais, limousin és angus fajtájú húsmarhákat tartanak a gazdák. A kék belga fajtával apai vonalon foglalkoznak, vagyis csak fedeztetésre használják, ugyanis a tiszta vérű tenyésztésben szinte kizárólag csak császármetszéssel segíthető világra a borjú, viszont a keresztezés során az első generáció születésénél már nincs ellési probléma.
A gazdák Franciaországból, Angliából és Magyarországról hozták az említett húsmarhafajtákat. Mindegyiknek megvan a saját előnye. A charolais például nagyobbat nő, viszont ehhez hosszabb idő kell, a limousin pedig hamarabb eléri a vágósúlyt – magyarázta Sebestyén. Kifejtette, a húsmarhák előnye, hogy kiváló, márványozott húst adnak. A borjak napi húsgyarapodása eléri a 1500–1800 grammot. A húsmarhatartással a legelőt jobban tudja hasznosítani a tenyésztő, olcsóbban jobb minőséget tud előállítani – érvelt a szakember.
Ugyanakkor megtudtuk, kimondott húsmarhával Hargita megyében jelenleg kevesen foglalkoznak. A tiszta fajtájú húsmarhaállomány félezer körülire tehető. A keresztezések száma viszont több tízezer, ugyanis a gazdák főleg a kettős hasznosításban gondolkodnak, a tejhozamú teheneket húsbikával fedeztetik, az üszőt megtartják és a bikaborjakat értékesítik.
A húsbikákat – általában hat-hét hónapos korban, amikor elérik a 250–300 kilogrammot – kereskedő cégeken keresztül Görög-, Spanyol- és Olaszországba exportálják. A Hargita Megyei Húsmarhatartók Egyesületét a többi között azért hozták létre, hogy a gazdák a szervezeten keresztül jobb árban tudják értékesíteni állataikat. Ugyanakkor segítenek a tagoknak a kitűnő tenyészállatok beszerzésében, az állomány növelésében és a szaktanácsadásban. Az egyesület májusban alakult kilenc alapítótaggal – tájékoztatta lapunkat Sebestyén Sándor, aki úgy véli, van jövője vidékünkön a húsmarhatartásnak, ugyanis a hússzükséglet növekedőben van.
Zajlanak a gyergyószentmiklósi aszfaltutak karbantartási munkálatai: idén összesen négyezer négyzetméternyi felületet újítanak fel, több helyszínen párhuzamosan dolgoznak a munkagépek.
Önként távozott otthonából a vaslábi nő július 6-án, vasárnap, és azóta sem tért haza, megtalálásában segítséget kér a rendőrség.
Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Székelyföldi Lovas Ünnepet Gyergyószentmiklóson. A nagykorúvá váló rendezvény idén is látványos show-műsorokat, versenyeket és családi kikapcsolódási lehetőségeket kínál a lovassport szerelmeseinek.
Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a gyergyóremetei falunapokat, ahol idén is színes program-kavalkád várja a résztvevőket minden korosztályból. Az eseménysor péntektől vasárnapig várja a helyieket és vendégeket.
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
szóljon hozzá!