A Hargita megyei nyolcadikos diákok 84 százaléka tudja, milyen szakmát kíván magának, kilencven százalékuk pedig megtervezte a tanulási pályáját is – derül ki a diákok továbbtanulási elképzeléseit vizsgáló felmérés eredményeiből.
2013. november 28., 15:242013. november 28., 15:24
2013. november 28., 15:472013. november 28., 15:47
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség kezdeményezésére a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ idén szeptember és október folyamán is elvégezte a diákok továbbtanulási opcióinak a felmérését. Az erre vonatkozó kérdőívet 2880 diák töltötte ki, a megyebeli nyolcadikosok 92 százaléka. Bartolf Hedvig főtanfelügyelő a felmérés eredményeiről elmondta, az idei általános iskolai végzősök többsége is elméleti középiskolába kíván felvételizni, tavalyhoz viszonyítva még többen választanák ezt a továbbtanulási formát.
A nyolcadikos diákok 36 százaléka nyilatkozta azt a felmérés során, hogy elméleti középiskolát választ továbbtanulásra. 33 százalékuk szakközépiskolában szeretne továbbtanulni és 11 százalék azok aránya, akik a tehetségápoló szakközépiskolákat választják, illetve akik még nem tudják, hogy milyen iskolába akarnak felvételizni. Arra a kérdésre, hogy mi szeretne lenni felnőttként, a nyolcadikosok nagy része, 16 százalékuk válaszolta azt, hogy versenysportoló, edző. Majdnem azonos, 15 százalékos népszerűsége van a pedagógusi szakmának és sokan, 13 százalék válaszolta azt is, hogy szakmunkásként kíván elhelyezkedni. A művészi, az orvosi pályát, illetve a szolgáltatások terén való elhelyezkedést a diákok nyolc-nyolc százaléka választja. Hét százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tudja még, milyen pályán kíván elhelyezkedni felnőttként.
Az elméleti középiskolák által kínált szakirányok között a reál profil vezet, azon belül pedig a természettudományok a legnépszerűbb. A szakközépiskolába készülők a műszaki profilt részesítik előnyben a szolgáltatások és a természeti erőforrások, környezetvédelem területeivel szemben, ezeken belül pedig a mechanikai, építőipari, továbbá a kereskedelmi és az élelmiszer-ipari szakok a legnépszerűbbek. A nyolcadikosok 20 százaléka tervezi, hogy kilencedik osztálytól a szakmunkásképzőbe iratkozik át. A művészeti szakközépiskolába készülők többsége a vizuális művészetek területét választja.
A diákokat arról is megkérdezték, melyik középiskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat, a válaszok alapján pedig összeállt a legnépszerűbb megyebeli középiskolák sorrendje. Az első ezen a listán a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, második a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, harmadik pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium. A csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola, a maroshévízi O. C. Tăslăuanu gimnázium, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Szakközépiskola és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző következnek a népszerűségi listán.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
szóljon hozzá!