Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint nehéz volt az eltelt év, mert a gazdasági válság miatt egyre erősebb a harc a megmaradásért. 2013-ban kevés pénzből sokat kellene megvalósítani – mondta évértékelő interjúnkban.
2012. december 27., 11:062012. december 27., 11:06
2012. december 27., 18:552012. december 27., 18:55
– Milyen volt ez az év a megye számára?
– Nehéz év van mögöttünk. Májusig volt az RMDSZ kormányon, azóta sorozatosak voltak a magyarellenes támadások és a megyének juttatott kormányzati pénzösszegek elvétele vagy csökkentése. Azt hittük, idén véget ér a gazdasági válság, de ez nem így történt. Meg kellett tanulni sokkal kevesebb pénzből akár több eredményt elérni, és ebben az esztendőben a legnagyobb eredménynek a többszintű összefogást tartom.
Sok rosszat is hozott ez az év. Egyrészt ilyen volt a választási kampányban alkalmazott negatív kampány a politikai ellenfelek részéről. Ezenkívül azt is láthatjuk, hogy a gazdasági válság miatt egyre erősebb lesz a harc a megmaradásért, és egyes, a megyei tanácsnak dolgozó, illetve szolgáltató cégek – bár próbáltuk nekik elmagyarázni, hogy kisebb áron ugyan, de tisztességes, minőségi munkát várunk el tőlük – egyre erősebben támadtak, számos feljelentést tettek ellenünk. De nem engedünk, mert a közpénzek kezelése nem azt jelenti, hogy bárki részesülhet belőlük bármilyen feltételekkel, mint ahogy egyes vállalkozók gondolják, például az utak hótalanítása esetében, amikor is extraprofitot akartak szerezni a velünk való szerződés révén. El kell újra és újra magyaráznunk, hogy nem ez a dolgok rendje, és a támadásokon túllépve meg kell oldanunk a problémákat.
– Kedvező vagy inkább kedvezőtlen változások, folyamatok történtek?
– Említettem az összefogást. Nem „grandomán” beruházásokat kiviteleztünk százszázalékos helyi vagy megyei tanácsi finanszírozással, hanem a fejlesztésekben szerepet vállaltak a közbirtokosságok, az emberek kalákába, közmunkába fogtak, elkezdték a helyi erőforrások felhasználását. Mindennek a legékesebb példája a keresztúri tejfeldolgozó gyár december 19-i beüzemelése, ami azt mutatja, hogy Hargita megyében jó irányba haladnak a dolgok. Munkahelyeket, jövedelemforrást teremtettünk sok száz, sőt közvetve több ezer Keresztúr és Udvarhely környéki gazdának, és remélem, a példa ragadós lesz határon innen és túl.
– Mire lenne szükség, és mi várható a következő évben?
– Azt szoktam mondani, hogy nincs hús, csontból kell ebédet főzni. Meg kell találnunk a módozatait, hogy kevés pénzből sokat tudjunk megvalósítani, főleg most, amikor az RMDSZ nem döntő tényező a parlamentben. Legfontosabbnak azt tartom, hogy készüljünk az európai uniós pályázati kiírásokra, mert kormányoktól függetlenül egyre nagyobb pénzösszegek lesznek elérhetők az EU következő tervezési időszakában. Úgy számolom, hogy 2015-re kell igazán készülni, amikor meghirdetik az új támogatásokat. Azt kell tudniuk az olvasóknak, hogy immár másfél éve elapadtak a helyi és megyei önkormányzatoknak szánt uniós források, és a következő költségvetési periódusban lesznek lehívhatók újabbak.
Hargita Megye Tanácsa a nyertes pályázatok terén dobogós helyen áll országos viszonylatban, és ezt a pozíciót meg kell őriznünk. Fel kell készülnünk tehát a következő kiírásokra is egy kamionnyi projekttel, hogy fellendítsük a gazdaságot. Az, hogy a Hargita megyei közszférában az utóbbi években nem szűnt meg annyi munkahely, mint a magánszektorban, nagyrészt a lehívott uniós és kormányzati pénzeknek köszönhető. Arra kell rákészülnünk, hogy minél több munkahelyet létesítsünk.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!