A segítő Szűz Mária

A kegyszobor készítője máig ismeretlen

A csíksomlyói Madonna szobra Székelyföld legdrágább kincsei közé tartozik. Általános és osztatlan becsülésnek örvend mindenki előtt, aki csak egyszer látta, vagy varázsának hatása alatt állott. A hívő ember mint a hit pajzsára tekint rá, mert évszázadokon át benne volt a bizalma és menekvése. A művészettörténés pedig keresi az időt, amelyben e műremek készült, és kutatja a mestert, akinek köszönhetjük az erdélyi Madonna-szobrok legcsodálatosabbikát. Ez a kutatómunka éppen kétszáz esztendős, és azóta sem haladt sokat előre, mert ma is csak találgatásokra vagyunk utalva.

Bizonyos feljegyzésekben, azt találjuk, hogy sokak szerint Fogarasból, Szebenből, Gyulafehérvárról, Szászsebesről hozták volna Csíksomlyóra. Sőt, vannak akik azt tartják, a szobor Bákóból vagy éppen a Nagy-Somlyó hegyén levő Sóvár várából hozták le. A különböző kutatások alapján, ha pontosan nem is határozhatjuk meg a kegyszobor elkészítésének idejét, de nyugodtan tehetjük a XV. század végére, vagy a XVI. század elejére, majdnem egy időre a lőcsei főoltár Mária-szobra és a szászsebesi főoltár szobra keletkezésének idejével, annál is inkább, mert a két Madonna kisded Jézusa úgy hasonlítanak egymáshoz, mintha testvérek volnának. Általánosan elfogadott ugyanakkor az a tétel, hogy a szobor Veit Stoss magyar iskolájának műve. A magyar iskola valamelyik mestere készítette. Ez a tanítvány pedig egy erdélyi ferences személyében is könnyen elképzelhető. Egyébként a szakértők a kegyszobor készítésének idejét az 1515–1520 körüli évekre teszik. A főoltárra P. Domokos Kázmér által került a tatárdúlást követő újjáépítés során 1665 táján.

A szobor magassága 2,27 m. A világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban, Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején az egyház „Csodatevőnek, segítő szent Szűznek” nevezi el. Az idők folyamán a hívőknek a Kegyszobor előtt elmondott imája, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására, igen sokszor meghallgatásra talált. Ennek emlékét őrzik a Kegyszobor két oldalán kifüggesztett fémtárgyak (fogadalmi tárgyak). Ezek a XVII–XVIII–XIX. századokban készültek. Imameghallgatás esetén ilyen fogadalmi tárgyakat készíttettek és adományoztak hálából a Szűzanyának. Az 1940-es évektől napjainkig, márványból készült hála-táblák tanúskodnak arról, hogy a Szűzanya most is meghallgatja tisztelőinek imáját.

(Forrás: P. Benedek Fidél: Csíksomlyó – tanulmányok; P. Boros Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely; www.csiksomlyo.ro)