A magyar tánc évszázadai

A Háromszék Táncegyüttes hétfőn 19 órától a Csíkszeredában a Szakszervezetek Művelődési Házában rendhagyó történelemórát tart Novák Ferenc („Tata”) Kossuth-díjas és Prima Primissima-díjas koreográfus-rendező, néprajzkutató, a Magyar Koreográfiai Iskola megteremtője vezetésével. A magyar tánc évszázadai címet viselő rendhagyó történelmi beszélgetés a magyar néptáncok történeti kialakulását, az egyes európai tánc-divatok ezeréves múltra visszatekintő magyarországi elterjedését taglalja. A beszélgetéshez példákat az együttes zenészei és táncosai szolgáltatnak, zenekarvezető: Fazakas Levente, művészeti vezető: Ivácson László. Novák Ferenccel beszélgettünk.

Szőcs Lóránt

2012. május 06., 19:082012. május 06., 19:08

2012. május 07., 15:422012. május 07., 15:42


– Mennyire ismeri a nagyközönség a különböző néptánctípusok történetét, eredetét?

– A néprajzi kutatásnak egy nagyon kis szelete foglalkozik azzal, hogy bizonyos tánctípusok hogyan  kerültek a magyar kultúrába. Részben foglalkozott ezzel a témával Martin György, és részben Pesovár Ernő, mindketten nemzetközi hírnevű folklór-, illetve néptánckutatók voltak, de úgy érzem, hogy nem  a teljességében elemezték ezt a kérdést. Jómagam néhány éve döntöttem el, hogy utánanézek más történeti kiadásoknak is, így állítottam össze ezt az előadássorozatot, amit már jó pár éve Felvidéken, Magyarországon, sőt Franciáországban, illetve Németországban is bemutattam. Mindenütt nagy sikert arattam, mert kiderült, hogy erről a nagyközönség majdnem semmit nem tud.

A köztudatban még mindig túl erősen van jelen, hogy a csárdás és a verbunk a legrégibb tánctípusok, sokan nem ismerik a különböző rétegeket, nem tudják, hogy bizonyos tánctípusok Nyugat-Európából jöttek Magyarországra, már a középkorban. A táncmesterek ugyanis nemcsak manapság, hanem az elmúlt ezer évben is bejárták Európát, és akkor is terjedtek a divatok. Ezért tartom fontosnak, hogy ismeretekkel szolgáljak a különböző magyar tánctípusok kialakulásáról.

– Meddig lehet visszamenni az időben?

– „Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?” − firtatja ezt a kérdést Thomas Mann (József és testvérei című regényében – a szerk.). Minél mélyebben nézünk bele ebbe a kútba, annál kevesebbet tudunk, egyre kevesebb olyan adalékkal rendelkezünk, amit konkrét tudományos ismeretnek nevezhetünk. Végül már csak sejtéseink lehetnek.

László Gyula történész, professzor jegyezte meg, hogy amit nem tudunk tökéletesen bebizonyítani, mindig tegyük oda, hogy „valószínű”. Persze, azért nem kell feladni a következtetéseinket, de ilyen esetekben meg kell jegyeznünk, hogy feltételezésekről van szó, mert senki sem írta le, hogy ezer évvel ezelőtt hogyan táncoltunk.

Azt tudjuk, hogy a budai zsinat az ezerkétszázas években letiltja a táncot, a templomi szertartás után. Arra lehet ebből következni, hogy akkoriban csak egyfajta táncot járhattak Magyarországon, Európában. Természetesen, minél jobban közeledünk a mához, annál többet tudunk, az 1500-as évekről például már eléggé részletes információkkal rendelkezünk.  

– Gondolom, a népzenekutatásnak sokkal könnyebbek a lehetőségei, mert a népdalok jobban fennmaradtak, mint az egyes néptáncok.

– Csak egy kicsit könnyebb. Eléggé elterjedt az a nézet például, hogy a keleti gyökereink a pentatóniával függnek össze. A jelenlegi kutatásokból viszont kiderült, hogy a pentatón óriási területeken terjedt el, olyanokon is, ahol magyarok nem fordultak meg. Szóval, itt sem könnyű egyértelmű következtetéseket levonni, de mindenképp többet tudnak a népzenekutatók, mint a néptánckutatók, hiszen a zenei irodalomnak hamarabb létezett írásbelisége, a tánckutatásnak mondhatni, konkrétan csak a huszadik századtól van.

– Mennyire írta felül a néptánckultúrában a verbunk és a csárdás a középkori táncokat?

– A verbunk és a csárdás születését és elterjedését, ahogy különben az előadáson részletesen el fog hangzani, egy erős politikai és társadalmi háttér támogatta. A verbunk a 18. század elejétől, a csárdás pedig ugyanennek a századnak a közepétől kezdett elterjedni. Pontosan nem tudjuk, hogy eredetileg milyen formában létezett, de azt már igen, hogy a 19. század elején már nagyon divatossá, uralkodóvá vált.

Hál\' istennek a többi tánc is egyes területeken megőrződött, például az ugrós táncokról tudjuk, hogy a 14. században Olaszországból hozták táncmesterek, és így terjedt el a Magyar Királyság területén, beleértve persze Erdélyt is. A forgós táncok viszont a 16. században már csak Erdélyben terjednek el, mivel Magyarország zöme akkoriban török fennhatóság alatt állt, ott emiatt az ugrósnál megállt a folklorizáció. A különböző típusú néptáncok elterjedése így a történelmünkről is árulkodik...


A magyar tánc évszá­za­dai címet viselő rend­ha­gyó tör­té­nelmi beszél­ge­tés még a tovább helyszí­ne­ken látható:

Május 8., kedd, 13 óra: Kovászna, Művelő­dési Köz­pont;

Május 9., szerda, 13 óra: Kéz­di­vá­sár­hely, Vigadó Művelő­dési Ház – nagy­te­rem;

Május 10., csü­tör­tök, 13 óra: Barót, Városi Művelő­dési Ház;

Május 11., pén­tek, 13 és 19 óra: Sep­si­szent­györgy, Lajtha László Stú­dió­te­rem.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 22., csütörtök

Népszavazás helyett adócsökkentés Sepsiszentgyörgyön

A vonatkozó törvény adta keretek között a legalacsonyabb szintre csökkentik Sepsiszentgyörgyön a helyi adókat – jelentette be a város polgármestere csütörtökön. A márciusra tervezett népszavazásról pedig lemondanak.

Népszavazás helyett adócsökkentés Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Leégett egy ház tetőszerkezete Miklósváron, több órán át oltották a lángokat

Hajnali beavatkozásra riasztották a tűzoltókat a Kovászna megyei Miklósvárra, ahol egy lakóház tetőszerkezete kapott lángra.

Leégett egy ház tetőszerkezete Miklósváron, több órán át oltották a lángokat
2026. január 22., csütörtök

Képzőművészek kapják a Háromszék kultúrájáért díjat

Idén is kiosztja a 2013-ban alapított Háromszék kultúrájáért díjakat Kovászna Megye Tanácsa és a és Kovászna Megyei Művelődési Központ. A magyar kultúra napja alkalmából ezúttal két képzőművész részesül elismerésben.

Képzőművészek kapják a Háromszék kultúrájáért díjat
2026. január 21., szerda

Letépte dühében az elektronikus nyomkövetőt – előzetes letartóztatásba helyezték

Előzetes letartóztatásba került az a Hunyad megyei férfi, aki megszegte a távoltartási végzést Kovászna megyében. A férfi november óta elektronikus megfigyelés alatt állt, miután megfenyegette Háromszéken élő volt élettársát, hogy rágyújtja a házát.

Letépte dühében az elektronikus nyomkövetőt – előzetes letartóztatásba helyezték
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Szemtől szemben a polgármesterrel az adóügyi lakossági fórumon

Fontos bejelentés hangzott el a keddi sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon: márciusban népszavazással dönthetnek a lakók arról, hogy milyen város adópolitikáját szeretnék követni.

Szemtől szemben a polgármesterrel az adóügyi lakossági fórumon
2026. január 20., kedd

Segítség gombnyomásra: gondosóra Kézdivásárhelyen is

Kézdivásárhelyen is elérhető lesz a helyi önkormányzat és a Diakónia Alapítvány által közösen működtetett Gondosóra program, amelynek használói szükség esetén egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek az éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálaton.

Segítség gombnyomásra: gondosóra Kézdivásárhelyen is
2026. január 20., kedd

Új áruház épül Kézdivásárhelyen

A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.

Új áruház épül Kézdivásárhelyen
Új áruház épül Kézdivásárhelyen
2026. január 20., kedd

Új áruház épül Kézdivásárhelyen

Hirdetés
2026. január 20., kedd

Adóemelés: az Erdélyi Magyar Szövetség szerint is túllőtt a célon az állam

Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.

Adóemelés: az Erdélyi Magyar Szövetség szerint is túllőtt a célon az állam
2026. január 19., hétfő

Üzentek a tiltakozók a sepsiszentgyörgyi városvezetésnek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével – videó

Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.

Üzentek a tiltakozók a sepsiszentgyörgyi városvezetésnek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével – videó
2026. január 19., hétfő

Tiltakozás Sepsiszentgyörgyön: körbevették a polgármestert és nekiszegezték a kérdéseket

Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.

Tiltakozás Sepsiszentgyörgyön: körbevették a polgármestert és nekiszegezték a kérdéseket
Hirdetés