Fotó: Veres Nándor
A hideg, a sötét, az Úr angyala imádkozása, a várakozás – mindezek hozzájárulnak az adventi időszakban tartott roráték sajátos hangulatához. A közkedvelt adventi ájtatosság az ünnepekre való felkészülést biztosítja a katolikus hívek számára.
2016. december 08., 11:382016. december 08., 11:38
Reggelente még sötét van, amikor elindulnak a katolikus hívek a hajnali szentmisére. Sokan egyetlen rorátéról sem hiányoznak, legyen akárhány fok mínuszban. Mint mondják, különleges hangulata van ezeknek a szentmiséknek. Mi arra voltunk kíváncsiak, miben rejlik sajátossága, ezért ferences szerzetessel, plébánossal és rorátéra járó hívővel is beszélgettünk.
Advent a várakozás, a lelki elcsendesedés időszaka, amely során minden külső cselekvés a lelkiekért kell történjen. Ehhez hozzájárulhat egyaránt az adventi koszorú készítése, gyertyáinak meggyújtása, a rorátékon való részvétel, kézműves betlehem készítése, sőt a borbálaág-vágás is – sorolta Urbán Erik. A ferences szerzetes kiemelte, habár minden évben megünnepeljük karácsonyt, azt nemcsak ciklikusan kellene megélni, hanem spirálisan felfele kellene emeljen, hogy minden advent, minden egyházi ünnep révén lelkiekben gyarapodjanak a hívek.
A ferences atya hozzátette, az adventi időszak két részre osztható: az első részében a szentírási szakaszok Jézusnak a második eljövetelére vonatkoznak, míg a második szakaszban már szorosan a karácsony, Jézus születésének megünneplését készítik elő. Ezért az adventi felkészülés egyik legalapvetőbb eszköze lehet, ha az emberek ebben az időszakban tudatosan figyelnek a szentírási szakaszokra. Ezek egy füzérként lassan-lassan kinyitják a karácsony titkát: a vágyakozás, várakozás végén pedig Isten kopogtat, a kérdés csak az, hogy kiben mekkorát csendül, egyáltalán meghallják-e a kopogtatást – hangsúlyozta.
Kiemelt szerepe van a felkészülés időszakában a roráténak, amely egy közkedvelt adventi ájtatosság. A csíkszéki katolikus templomok többségében minden hétköznap reggel tartanak hajnali szentmisét, amelyen a korai időpont ellenére a vasárnapihoz hasonló a résztvevő hívek száma – ismertette Erik testvér. Meglátása szerint sokaknak kihívást is jelent szentmisére menni hajnalban, sötétben, hidegben. S hogy miért fontos ez a korai virrasztás, várakozás, egy példázattal támasztotta alá: ahogyan a szülő is gyakran felkel éjszaka, hogy megnézze gyermekével minden rendben van-e – még akkor is, ha az nyugodtan alszik –, úgy a hívek is, még ha jól is esne az alvás, felkelnek, hogy Istennel minél korábban kapcsolatot teremthessenek. Mindkét esetben a szeretet vezérli az embert. Arra is rámutatott, a hajnali szentmiséknek van egy sajátos hangulatuk: talán a csípős hideg, a sötét, az elhangzó Úr angyala imádság teheti sajátossá ezeket – fejtegette a ferences.
Gondolatébresztő elmélkedések
Míg Gyimesbükkben hétfőtől szombatig (szerda kivételével) minden hajnalban hat órától van roráté szentmise a plébániatemplomban, addig a bükki Szent Péter és Pál templomban hétfőn, kedden, szombaton és ünnepnapokon hét órától kezdődnek az ájtatosságok. Emellett minden szerdán Bálványos- vagy Tarhavaspatakán tartanak hat órai kezdettel rorátét. A plébániatemplomban fél hatkor gyülekeznek a hívek, akik először egyházi adventi zenét hallgatnak, énekelnek, majd a Rómában tanuló, gyakorlati félévét a településen töltő Máté Szilveszter vezetésével adventi gondolatébresztő elmélkedést hallhatnak – részletezte Salamon József. A helyi plébános elmondta, a rorátékon esetükben is a vasárnapihoz hasonló a részvétel, olyanokról is tud, akik törekednek, hogy egyetlen hajnali miséről se hiányozzanak.
Salamon József meglátása szerint ezek a hajnali alkalmak szinte lelkigyakorlatnak is megfelelnek, hiszen amíg nyáron a sok teendő miatt rohannak az emberek, addig ilyenkor sikerül magukra, lelkükre is figyelniük. Évről évre egyre többen vannak, akik megállnak, engedik, hogy az elhangzó gondolatok áthassák őket, hogy közelebb kerüljenek Istenhez – ismerte el a plébános. Érdeklődésünkre azt is kifejtette, hogy ő gyermekként elsősorban a koránkelésre emlékszik, hogy a csúszós utakon gyakran elesett templomba menet, ugyanakkor még mindig cseng a fülében, ahogyan a rorátén az Úr angyalát énekelték. Továbbá megjegyezte, a hajnali szentmisék egyébként emlékezetesek sajátos hangulatuk miatt is, hiszen a sötétben megtett út után, a részben kivilágított templomban, az adventi énekek hallgatását, imádkozását követően feltöltődve térnek haza a hívek.
Megnyugvás minden hajnalban
Az ünnepekre való készülést, a lelki megnyugvást jelenti a roráté szentmiséken való részvétel kollégánk, Dobos László számára, aki az utóbbi években a csíksomlyói kegytemplomban vesz részt a hajnali szentmiséken. Ezek az alkalmak az elcsendesülést biztosítják számára, amikor elengedheti a stresszes, zajos hétköznapokat. Mint elmondta, gyermekkora óta jár rorátéra, akkor még egy-egy nagyobb havazás után nem voltak letakarítva az utak, de térdig érő hóban, nagy hidegekben is elmentek a templomba. Emlékszik arra a jó hangulatra is, amikor még nem volt villanyáram, az emberek pedig viharlámpásokkal közeledtek az istenházához. A roráté után a gyermekek egyenesen az iskolába mentek, ahol a nyolc órakor kezdődő román oktatás előtt még részt vettek a hét órától tartott magyar órákon.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!