
Fotó: Veres Nándor
A hideg, a sötét, az Úr angyala imádkozása, a várakozás – mindezek hozzájárulnak az adventi időszakban tartott roráték sajátos hangulatához. A közkedvelt adventi ájtatosság az ünnepekre való felkészülést biztosítja a katolikus hívek számára.
2016. december 08., 11:382016. december 08., 11:38
Reggelente még sötét van, amikor elindulnak a katolikus hívek a hajnali szentmisére. Sokan egyetlen rorátéról sem hiányoznak, legyen akárhány fok mínuszban. Mint mondják, különleges hangulata van ezeknek a szentmiséknek. Mi arra voltunk kíváncsiak, miben rejlik sajátossága, ezért ferences szerzetessel, plébánossal és rorátéra járó hívővel is beszélgettünk.
Advent a várakozás, a lelki elcsendesedés időszaka, amely során minden külső cselekvés a lelkiekért kell történjen. Ehhez hozzájárulhat egyaránt az adventi koszorú készítése, gyertyáinak meggyújtása, a rorátékon való részvétel, kézműves betlehem készítése, sőt a borbálaág-vágás is – sorolta Urbán Erik. A ferences szerzetes kiemelte, habár minden évben megünnepeljük karácsonyt, azt nemcsak ciklikusan kellene megélni, hanem spirálisan felfele kellene emeljen, hogy minden advent, minden egyházi ünnep révén lelkiekben gyarapodjanak a hívek.
A ferences atya hozzátette, az adventi időszak két részre osztható: az első részében a szentírási szakaszok Jézusnak a második eljövetelére vonatkoznak, míg a második szakaszban már szorosan a karácsony, Jézus születésének megünneplését készítik elő. Ezért az adventi felkészülés egyik legalapvetőbb eszköze lehet, ha az emberek ebben az időszakban tudatosan figyelnek a szentírási szakaszokra. Ezek egy füzérként lassan-lassan kinyitják a karácsony titkát: a vágyakozás, várakozás végén pedig Isten kopogtat, a kérdés csak az, hogy kiben mekkorát csendül, egyáltalán meghallják-e a kopogtatást – hangsúlyozta.
Kiemelt szerepe van a felkészülés időszakában a roráténak, amely egy közkedvelt adventi ájtatosság. A csíkszéki katolikus templomok többségében minden hétköznap reggel tartanak hajnali szentmisét, amelyen a korai időpont ellenére a vasárnapihoz hasonló a résztvevő hívek száma – ismertette Erik testvér. Meglátása szerint sokaknak kihívást is jelent szentmisére menni hajnalban, sötétben, hidegben. S hogy miért fontos ez a korai virrasztás, várakozás, egy példázattal támasztotta alá: ahogyan a szülő is gyakran felkel éjszaka, hogy megnézze gyermekével minden rendben van-e – még akkor is, ha az nyugodtan alszik –, úgy a hívek is, még ha jól is esne az alvás, felkelnek, hogy Istennel minél korábban kapcsolatot teremthessenek. Mindkét esetben a szeretet vezérli az embert. Arra is rámutatott, a hajnali szentmiséknek van egy sajátos hangulatuk: talán a csípős hideg, a sötét, az elhangzó Úr angyala imádság teheti sajátossá ezeket – fejtegette a ferences.
Gondolatébresztő elmélkedések
Míg Gyimesbükkben hétfőtől szombatig (szerda kivételével) minden hajnalban hat órától van roráté szentmise a plébániatemplomban, addig a bükki Szent Péter és Pál templomban hétfőn, kedden, szombaton és ünnepnapokon hét órától kezdődnek az ájtatosságok. Emellett minden szerdán Bálványos- vagy Tarhavaspatakán tartanak hat órai kezdettel rorátét. A plébániatemplomban fél hatkor gyülekeznek a hívek, akik először egyházi adventi zenét hallgatnak, énekelnek, majd a Rómában tanuló, gyakorlati félévét a településen töltő Máté Szilveszter vezetésével adventi gondolatébresztő elmélkedést hallhatnak – részletezte Salamon József. A helyi plébános elmondta, a rorátékon esetükben is a vasárnapihoz hasonló a részvétel, olyanokról is tud, akik törekednek, hogy egyetlen hajnali miséről se hiányozzanak.
Salamon József meglátása szerint ezek a hajnali alkalmak szinte lelkigyakorlatnak is megfelelnek, hiszen amíg nyáron a sok teendő miatt rohannak az emberek, addig ilyenkor sikerül magukra, lelkükre is figyelniük. Évről évre egyre többen vannak, akik megállnak, engedik, hogy az elhangzó gondolatok áthassák őket, hogy közelebb kerüljenek Istenhez – ismerte el a plébános. Érdeklődésünkre azt is kifejtette, hogy ő gyermekként elsősorban a koránkelésre emlékszik, hogy a csúszós utakon gyakran elesett templomba menet, ugyanakkor még mindig cseng a fülében, ahogyan a rorátén az Úr angyalát énekelték. Továbbá megjegyezte, a hajnali szentmisék egyébként emlékezetesek sajátos hangulatuk miatt is, hiszen a sötétben megtett út után, a részben kivilágított templomban, az adventi énekek hallgatását, imádkozását követően feltöltődve térnek haza a hívek.
Megnyugvás minden hajnalban
Az ünnepekre való készülést, a lelki megnyugvást jelenti a roráté szentmiséken való részvétel kollégánk, Dobos László számára, aki az utóbbi években a csíksomlyói kegytemplomban vesz részt a hajnali szentmiséken. Ezek az alkalmak az elcsendesülést biztosítják számára, amikor elengedheti a stresszes, zajos hétköznapokat. Mint elmondta, gyermekkora óta jár rorátéra, akkor még egy-egy nagyobb havazás után nem voltak letakarítva az utak, de térdig érő hóban, nagy hidegekben is elmentek a templomba. Emlékszik arra a jó hangulatra is, amikor még nem volt villanyáram, az emberek pedig viharlámpásokkal közeledtek az istenházához. A roráté után a gyermekek egyenesen az iskolába mentek, ahol a nyolc órakor kezdődő román oktatás előtt még részt vettek a hét órától tartott magyar órákon.
Változások előtt áll a csíkszeredai önkormányzat többségi tulajdonában lévő Eco-Csík Kft., amely jelenleg a városban és az alcsíki településeken a hulladék összegyűjtését és szállítását végzi, de ezt nemsokára be kell fejeznie.
Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első felcsíki lovasszán-ünnepet Csíkkarcfalván vasárnap. A rendezvényre közel nyolcvan fogat gyűlt össze.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Büdösfürdőre tervezett víz- és csatornahálózat kivitelezése érdekében a Csíkszentkirályhoz tartozó terület esetében. A munkálatokhoz szükséges az Anghel Saligny-program finanszírozása is.
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
Baleset történt szombaton délután fél öt körül Tusnádfürdőn, a várost átszelő E578-as nemzetközi úton. Ketten megsérültek.
Egy héttel meghosszabbították a Csíki Székely Múzeumban látogatható Márkos András-emlékkiállítást, így az érdeklődők január 25-ig még megtekinthetik.
Egy 73 éves férfi vesztette életét kigyúlt házában a Csíkszentsimon községhez tartozó Csatószegen pénteken éjszaka. A lángok a kályhából kihullt parázs miatt csaphattak fel.
Jól halad a csíkszentgyörgyi bölcsőde tavaly ősszel elkezdett építése, ezért megalapozottnak tűnik az elképzelés, hogy ősztől már fogadni tudják az intézményben a gyerekeket. A munka télen sem szünetel, a beltérben lehet dolgozni.
Bedobták a labdát – szalagvágás helyett ily módon avatták fel csütörtökön a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola új tornatermét. A sportlétesítményt tizenöt éve álmodták meg, majd hat éve kezdték el építeni, hogy mostanra elkészülhessen.
Az emberi test, az immunrendszer és a lelki egyensúly összefüggéseit állítja középpontba a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat következő eseménye január 23-án, Csíkszeredában.
szóljon hozzá!