Fotó: Veres Nándor
Közös beadványban fordult Görbe Péter főtanfelügyelőhöz huszonegy Hargita megyei tanintézet képviselője, mert szerintük a tervezett leépítések felelősségét az igazgatókra hárítaná a megyei tanfelügyelőség.
2015. augusztus 06., 17:532015. augusztus 06., 17:53
Huszonegy Hargita megyei tanintézet – többségében napközik és középiskolák – igazgatói vagy aligazgatói írták alá azt a beadványt, amelyben az őszig elvégzendő leépítésekkel kapcsolatos panaszaikat sorolják fel, egyebek között nehezményezve azt is, hogy az elbocsátások, valamint azok esetleges következményeinek felelősségét a megyei tanfelügyelőség áthárítaná a tanintézetek vezetőségére. A közös beadványt Görbe Péter főtanfelügyelőnek címezték a tanintézet-vezetők, de szerkesztőségünkbe is eljuttatták a levelet.
„A szomszédos Kovászna megye – ahol 133 posztot kellene megszüntetni – főtanfelügyelője kijelentette, hogy legfeljebb 40-et tudnak nélkülözni, másképp működésképtelenné válnak a tanintézmények. Hargita megyére 161 megszüntetendő állás jutott, és a megyei tanfelügyelőség ezt végre is akarja hajtani. Végrehajtja, nem úgy, hogy először végiglátogatja a tanügyi egységeket, megnézvén a sajátos eseteket: rendelkezik-e az adott iskola bentlakással, étkezdével, műhellyel, hány épülete van, milyen a tanulók összetétele, az iskola veszélyeztetett helyen van-e, hogyan oldották meg a kapusszolgálatot, milyen a fűtésrendszere stb. Nem a tanfelügyelőség száll ki a helyszínre, hanem minket hívatnak be, közölvén a keretszámokat. Nem azt határozzák meg, hogy mely állásokat kell megszüntetni, hiszen ha ebből valamikor baj lesz, akkor a tanfelügyelőség a hibás, hanem mi határozzunk, mert akkor a felelősség a miénk” – nehezményezik a tervezett leépítés körülményeit a tanintézetek vezetői. Azt is leírják, hogy a tanintézetet felelősen vezető igazgatók egyike sem tud megszüntetni egy éjszakai felügyelői állást egy bentlakásban, vagy a délutáni nevelő állását, a konyhai személyzetét vagy a kapusszolgálatot, és a tevékenységek – mint például az étkeztetés, takarítás, őrzés – kiszervezése vagy nem lehetséges, vagy nem kifizetődő.
A leépítés gyakorlati alkalmazására rátérve a beadvány írói arra is felhívják a figyelmet, hogy az elbocsátásokat nem lehet végrehajtani vezetőtanácsi határozat és a húsznapos felmondási idő nélkül, a tanintézetek vezetőtanácsát azonban augusztusban lehetetlen összehívni, így perek sorozata kezdődhet, ha a vonatkozó előírásokat mellőzve hajtják végre a leépítéseket. Az igazgatók szerint ugyanakkor nem volna szabad egységesen ugyanazokat a sarokszámokat alkalmazni az oktatói kisegítő és a nem oktatói kisegítő állások számának meghatározásánál a különböző komplexitású oktatási egységekben. Az igazgatók egyéni elbírálást szeretnének a leépítések mértékének meghatározásakor, éppen ezért arra kérik Görbe Péter főtanfelügyelőt, hogy sürgősen hozzon létre egy bizottságot, amely végiglátogatja a tanintézeteket, és az ott tapasztaltak alapján határozza meg a lehetséges állások számát.
Görbe Pétert a Hargita megyei főtanfelügyelői tisztségre kiírt bukaresti versenyvizsga másnapján értük el. A főtanfelügyelő elmondta, megkapta ő is a tanintézet-vezetők beadványát, ám a versenyvizsgára való felkészülés és a vizsga után néhány szabadnapra van szüksége, így még nem tudott foglalkozni a problémával. Közölte viszont, hogy nem zárkózik el az igazgatók által kért bizottság létrehozásától. A leépítések tekintetében nincs nagy mozgásterük, Bukarestben erről is beszélt a minisztérium képviselőjével, elmondva, megpróbálják megközelíteni a megszabott mértéket, ám azt a választ kapta, hogy nem megközelíteni kell, hanem a kitűzött mértékben végrehajtani a leépítést.
Elég jól ismeri a tanintézetek helyzetét – közölte a főtanfelügyelő –, részletes kimutatást is kért az oktatási egységektől, amelyekből – elsősorban nem a középiskolák esetében – érdekes dolgok derültek ki. Van olyan például, hogy ugyanaz a személy két-három helyen is könyvelő, teljes normás munkaidőben, mások több helyen töltenek be titkári állást, és erre a törvény ugyan lehetőséget ad, de ezeknek a helyzeteknek egy része problémákat vet fel. Egyébként megérti az igazgatók helyzetét, hogy küzdenek az állásokért és próbálnak minél többet megmenteni ezekből – jegyezte meg Görbe Péter.
Egyelőre úgy néz ki, hogy nem nő a veszély annál a parajdi bányarésznél, amelynek födémjén több kráter is keletkezett az elmúlt napokban. Eszerint csökken az esély, hogy egyszerre omoljon be a problémás bányarész.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Bár a tiltószalagot valaki átszakította, továbbra sem lehet közlekedni a vasút mentén haladó kövezett úton, amely Székelyudvarhelyet és Bikafalvát köti össze. Az áradásokkor beszakadt útszakaszt az elkövetkező napokban fogják rendbe hozni.
A parajdi sóbányánál földtani mozgások jeleit észlelték, ezért a hatóságok és kutatók fokozottan figyelik a helyszínt a lakosság és a környék védelme érdekében – derül ki az Országos Földfizikai Intézet (INCDFP) bejegyzéséből.
Nyolc nemzetközi szakértő érkezik Parajdra, hogy támogassa a román hatóságokat a helyzet stabilizálásában.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán Parajdon kijelentette, hogy a szakértőkkel folytatott megbeszélés témái között szerepelt az ivóvíz-probléma is, miután a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja jelentősen megnőtt.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Két új elektromos motorkerékpárral bővült a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség szolgálati járműparkja – olvasható a Facebook-oldalukon megjelent közleményben.
Napközben ugyan látogathatják lakásaikat, éjszaka azonban máshol kell aludniuk a hét folyamán azoknak a helybélieknek, akiket a parajdi sóbánya omlásveszélye miatt kiköltöztettek házaikból. Közben építik a bányamentéshez szükséges utakat.
szóljon hozzá!