A főtanfelügyelőhöz fordultak az iskolaigazgatók

Huszonegy Hargita megyei tanintézet – többségében napközik és középiskolák – igazgatói vagy aligazgatói írták alá azt a beadványt, amelyben az őszig elvégzendő leépítésekkel kapcsolatos panaszaikat sorolják fel, egyebek között nehezményezve azt is, hogy az elbocsátások, valamint azok esetleges következményeinek felelősségét a megyei tanfelügyelőség áthárítaná a tanintézetek vezetőségére. A közös beadványt Görbe Péter főtanfelügyelőnek címezték a tanintézet-vezetők, de szerkesztőségünkbe is eljuttatták a levelet.

„A szomszédos Kovászna megye – ahol 133 posztot kellene megszüntetni – főtanfelügyelője kijelentette, hogy legfeljebb 40-et tudnak nélkülözni, másképp működésképtelenné válnak a tanintézmények. Hargita megyére 161 megszüntetendő állás jutott, és a megyei tanfelügyelőség ezt végre is akarja hajtani. Végrehajtja, nem úgy, hogy először végiglátogatja a tanügyi egységeket, megnézvén a sajátos eseteket: rendelkezik-e az adott iskola bentlakással, étkezdével, műhellyel, hány épülete van, milyen a tanulók összetétele, az iskola veszélyeztetett helyen van-e, hogyan oldották meg a kapusszolgálatot, milyen a fűtésrendszere stb. Nem a tanfelügyelőség száll ki a helyszínre, hanem minket hívatnak be, közölvén a keretszámokat. Nem azt határozzák meg, hogy mely állásokat kell megszüntetni, hiszen ha ebből valamikor baj lesz, akkor a tanfelügyelőség a hibás, hanem mi határozzunk, mert akkor a felelősség a miénk” – nehezményezik a tervezett leépítés körülményeit a tanintézetek vezetői. Azt is leírják, hogy a tanintézetet felelősen vezető igazgatók egyike sem tud megszüntetni egy éjszakai felügyelői állást egy bentlakásban, vagy a délutáni nevelő állását, a konyhai személyzetét vagy a kapusszolgálatot, és a tevékenységek – mint például az étkeztetés, takarítás, őrzés – kiszervezése vagy nem lehetséges, vagy nem kifizetődő.

A leépítés gyakorlati alkalmazására rátérve a beadvány írói arra is felhívják a figyelmet, hogy az elbocsátásokat nem lehet végrehajtani vezetőtanácsi határozat és a húsznapos felmondási idő nélkül, a tanintézetek vezetőtanácsát azonban augusztusban lehetetlen összehívni, így perek sorozata kezdődhet, ha a vonatkozó előírásokat mellőzve hajtják végre a leépítéseket. Az igazgatók szerint ugyanakkor nem volna szabad egységesen ugyanazokat a sarokszámokat alkalmazni az oktatói kisegítő és a nem oktatói kisegítő állások számának meghatározásánál a különböző komplexitású oktatási egységekben. Az igazgatók egyéni elbírálást szeretnének a leépítések mértékének meghatározásakor, éppen ezért arra kérik Görbe Péter főtanfelügyelőt, hogy sürgősen hozzon létre egy bizottságot, amely végiglátogatja a tanintézeteket, és az ott tapasztaltak alapján határozza meg a lehetséges állások számát.

Görbe Pétert a Hargita megyei főtanfelügyelői tisztségre kiírt bukaresti versenyvizsga másnapján értük el. A főtanfelügyelő elmondta, megkapta ő is a tanintézet-vezetők beadványát, ám a versenyvizsgára való felkészülés és a vizsga után néhány szabadnapra van szüksége, így még nem tudott foglalkozni a problémával. Közölte viszont, hogy nem zárkózik el az igazgatók által kért bizottság létrehozásától. A leépítések tekintetében nincs nagy mozgásterük, Bukarestben erről is beszélt a minisztérium képviselőjével, elmondva, megpróbálják megközelíteni a megszabott mértéket, ám azt a választ kapta, hogy nem megközelíteni kell, hanem a kitűzött mértékben végrehajtani a leépítést.

Elég jól ismeri a tanintézetek helyzetét – közölte a főtanfelügyelő –, részletes kimutatást is kért az oktatási egységektől, amelyekből – elsősorban nem a középiskolák esetében – érdekes dolgok derültek ki. Van olyan például, hogy ugyanaz a személy két-három helyen is könyvelő, teljes normás munkaidőben, mások több helyen töltenek be titkári állást, és erre a törvény ugyan lehetőséget ad, de ezeknek a helyzeteknek egy része problémákat vet fel. Egyébként megérti az igazgatók helyzetét, hogy küzdenek az állásokért és próbálnak minél többet megmenteni ezekből – jegyezte meg Görbe Péter.