
Nem sokat javultak az óvás utáni eredmények. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Gyengébb az átmenési arány a pedagógusok idei véglegesítő vizsgáján, mint tavaly. Hargita megyében 87 pedagógusból 56-nak sikerült átmenő eredményt elérnie – tudtuk meg Erőss Piroska tanfelügyelőtől. A megmérettetésre azok jelentkezhettek, akik legalább egy éve tanítanak. A nem végleges eredmények kifüggesztését követő óvások után csupán két dolgozatot bírálták el kedvezően.
2017. május 02., 18:482017. május 02., 18:48
Az írásbeli vizsga akkor számít sikeresnek, ha a jelentkező nyolcas vagy annál nagyobb osztályzatot kapott. Az eredmény az előre összeállított portfolió, két ellenőrzés, illetve a vizsga osztályzatának súlyozott átlagából állt össze. A véglegesítő vizsgán nyolcasnál magasabb összeredménnyel a pedagógus elnyeri a jogot, hogy a közoktatásban tanítson. Hargita megyében 87 pedagógus vett részt a megmérettetésen (összesen 28 tantárgyból), első körben 54-nek sikerült nyolcast vagy annál nagyobb jegyet elérnie – tudtuk meg Erőss Piroskától.
A végleges vizsgaeredményeket vasárnap függesztették ki, eszerint a megyében összesen 56 pedagógus kapott átmenő osztályzatot. A nem végleges eredményt 27-en óvták meg, de csupán két óvás esetében ítéltek kedvezően az újjáalakult javítóbizottságok, ami meglepetés volt, hiszen az elmúlt évben jóval többen értek el így átmenő eredményt – osztotta meg tapasztalatait Erőss Piroska.
A technikai, valamint a vallás, matematika, kémia, történelem tárgyakból százszázalékos volt az átmenési arány, magyar nyelv és irodalomból senkinek nem sikerült, francia nyelv és irodalom, pszichológia tárgyakból is csupán egy-egy tanárnak. Az óvónők 65 százaléka, a tanítónők 72 százaléka ment át. A megpályázandó posztokra július 12-ére írtak ki újabb versenyvizsgát.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!