
Fotó: Pinti Attila
Kétféle könyv van: az egyik, amit meg tudok írni, de az általában nem szokott érdekelni. A másik pedig az, amit muszáj megírni, és muszáj megírnom nekem – avatta be a szakmai titkai egy részletébe csíkszeredai olvasóit Tompa Andrea író.
2023. január 23., 21:342023. január 23., 21:34
2023. január 23., 21:352023. január 23., 21:35
Telt ház fogadta székelyföldi felolvasómaratonja első állomásán Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő írót. Csíkszeredában megtelt a Csíki Mozi, ez pedig egyet jelentett: csúsztat, aki azt állítja, hogy manapság már nem lehet irodalommal megtölteni egy kétszáz férőhelyes előadótermet.
A magyar kultúra napja alkalmából szervezett felolvasások első állomásán, Csíkszeredában a vendéget Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója házigazdaként köszöntötte, majd Tompa Andreával Bodó Julianna egyetemi oktató beszélgetett.
Hogyan választja ki a szereplőket, illetve hogyan alkotja meg azokat? – adódott rögtön az első kérdés. „Ha jól számolom, ez a negyedik találkozóm Csíkszeredában, és nagyon remélem, hogy nem az utolsó. Nagyon nehéz arra válaszolni, hogy hol szökken szárba egy könyv, mert azt sosem lehet pontosan tudni. Sok minden foglalkoztat és forog a fejemben, és ebből elkezd egy-egy dologra egyszer csak nagyobb fény kerülni. Ilyenkor ráérzek arra, hogy abba az irányba valami megmagyarázhatatlan érdeklődés kezd el vinni.
Egyébként kétféle könyv van: az egyik, amit meg tudok írni, de az általában nem szokott érdekelni, mert az egy olyan tudás, amiben van egy nagy adag rutin. A másik, amik engem érdekelnek, azok, amiket muszáj megírni, és muszáj megírnom nekem” – válaszolta Tompa Andrea a feltett kérdésre.
Fotó: Pinti Attila
Mintha a hallgatóságtól jött volna a következő kérdés is: miért választja az adott helyszíneket, illetve regényíróként hogyan használja a helyeket, városokat?
„Három könyvem nagyon szorosan Kolozsvárról szól, ez azonban három nagyon különböző Kolozsvár. A hóhér házának tere abban izgatott leginkább, hogy egy nagyon fenyegetett tér. Nyilván a diktatúra tere, a nyolcvanas évek tere, a várost pedig az fenyegeti, hogy folyamatosan felszámolják a múltját, le akarják rombolni.
Amúgy csak zárójelben jegyzem meg: nehéz megérteni, hogy a csudában úszta meg a kolozsvári Szent Mihály-templom a lovas szoborral együtt [a lebontást]. A diktatúra alaptermészete, hogy folyamatosan szorongat, fenyeget.
Fotó: Pinti Attila
Másik regényemben, a Fejtől s lábtólban Kolozsvárnak a monarchiabeli második nagysága mutatkozik meg:
s ettől a helyzettől a regénybeli városnak van egyfajta billegése és provincializmusa.
Fotó: Pinti Attila
Az Omerta a harmadik, amelynek a helyszíne ugyancsak Kolozsvár. A negyedik regényemben a tér már nincs megnevezve. Őszintén szólva eluntam, mert addig mindent elmondtam arról a konkrét térről, amit gondoltam, és lehet, hogy a tér is elunt engem, ezért a Haza egy sokkal absztraktabb térben mozog. Sokkal inkább a kelet-nyugat és a nyelvváltás kérdése foglalkoztatott, és nem a konkrét történelmi, dokumentálható terek.
A szerző első regénye, A hóhér háza a ’80-as évek Kolozsvárján játszódik, az egyes szám harmadik személyben elbeszélt történet főszereplője egy középiskolás lány. A Fejtől s lábtól két erdélyi orvos Trianon árnyékában zajló története, az Omerta a kommunista rezsim kezdetét eleveníti fel négy elbeszélő hangján. A negyedik regény, a Haza a máról szól, főhőse egy író, aki új hazában új életet választott.
A találkozó második felében Tompa Andrea részleteket olvasott fel a hamarosan megjelenő ötödik regényéből.
– fedte fel a titkot.
Az esemény végén a hallgatóság kérdéseket tehetett fel, majd a szerző dedikálta a könyveit, amelyeket rajongói magukkal hoztak.
A további helyszínek
Január 24-én 18 órától Kovásznán, a városi művelődési házban, 25-én 18 órától Székelyudvarhelyen a városi könyvtárban, 26-án ugyancsak 18 órától Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban és 27-én 17 órától a kézdivásárhelyi Vigadóban tartják a beszélgetéseket. Tompa Andrea író, színikritikus Kolozsváron született, 1990 óta Budapesten él. 2009–2015 között a Színházi Kritikusok Céhének vezetője. 2015-től 2020. szeptember 1-jéig a Színház folyóirat főszerkesztője, 2020. szeptember 1-jétől a Színház Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Szerdán este tartották a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért vívott televíziós vetélkedő döntőjét. A finálét a Gyergyószentmiklós–Cegléd várospáros nyerte.
Noha még nem sikerült elérni a víz árának módosítását, a csíkszentkirályi Ecken Közmű egy évre szóló ideiglenes működési engedélyt kapott. Szintén egy évvel hosszabbították meg az ügyvezető szerződését is, ezalatt rendezni kell a helyzetet.
Több százan tüntetnek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
A Prahova megyei vízválság kapcsán végzett ellenőrzésekről és az ezek nyomán hozott intézkedésekről számolt be a környezetvédelmi miniszter.
Átvette az irodalmi Nobel-díjat szerdán Stockholmban Krasznahorkai László.
Rendkívüli ülésen döntött a Hargita megyei önkormányzat a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság költségvetésének a kiegészítéséről szerdán, hogy az intézmény alkalmazottai megkaphassák fizetésüket.
Kidobott az emeletről egy macskát egy bukaresti férfi, súlyos sérüléseket okozva az állatnak, ezért a rendőrség előbb őrizetbe vette állatkínzás gyanújával, majd hatvannapos hatósági felügyeletet rendeltek el ellene.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
szóljon hozzá!