Csak az oltás adhat reményt a juhexport részleges újraindítására

tájékoztatott István Róbert. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a kiskérődző-pestis elleni oltás bevezetése részlegesen mégis utat nyithat az exportnak.

Az oltást regionálisan vezetnék csak be, azaz Tulcea és Konstanca megyében oltanák be az állatokat, hiszen ezekben a megyékben vannak a begyűjtő- és exportpontok, ahová az ország minden részéből szállították eddig a külföldi eladásra szánt állatokat.

– közölte a megyei főállatorvos Bukarestből, ahol az állategészségügyi igazgatóságok vezetőivel közösen vett részt egy gyűlésen, amelynek éppen az volt a témája, hogy Romániának milyen EU-s elvárásoknak kell megfelelnie a kiskérődző-pestis és a juhhimlő visszaszorítása érdekében.

A megbeszélésen jelent volt Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter és Mihály Zoltán, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára is.

még a húst sem, tehát a levágott állatot és még a termékeket sem oltott állatoktól. Viszont az arab államok, ha adnak egy felmentést és elfogadják az oltott állatokat levágva, illetve a termékeket, tehát a húst, a félbe vágott állatokat, és erre az Unió is rábólint, akkor ezek mehetnek” – magyarázta.

Az oltás bevezetésének a tervéről Románia még egyeztetéseket folytat az EU-s szakhatósággal, ha megkapja a jóváhagyást, akkor minél hamarabb megkezdenék az állatok beoltását, válaszolta kérdésünkre István Róbert.

Az állatmozgás továbbra is szigorúan korlátozott

Egy, a közelmúltban elvégzett ellenőrzés során az ország 41 megyéjének juhállományában találtak antitestekkel rendelkező állatokat. Hargita megyében két különböző juhállományban, összesen három állat esetében igazolták a kiskérődzőpestis-antitestek jelenlétét a laborvizsgálatok.

korábban írtuk

Kiskérődző-pestis nyomaira bukkantak Hargita megyében

A kiskérődző-pestis elleni immunválaszt, azaz antitestek jelenlétét igazolták a laborvizsgálatok két különböző Hargita megyei legelőtesten tartott juhok néhány példányában. Az egyelőre még rejtély, hogy miként kerülhettek kapcsolatba a kórokozóval.

A megyei szakhatóság szigorú mozgástilalmat rendelt el, azaz a két legelőtestről, a két esztenáról nem vihettek ki egyetlen állatot sem, illetve oda sem vihettek további állatokat a falvakból. Aktív fertőzést akkor sem találtak, és más, antitestekkel rendelkező állatot azóta sem, így

– mondta István Róbert, arra is kitérve, hogy a szomszédos Maros megyében is kioltották a korábbi kiskérődzőpestis-gócot.

Az állatmozgás azonban továbbra is szigorúan korlátozott, ugyanis az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság a kiskérődző-pestis és az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében a hónap első felében egy szigorú, országos intézkedést vezetett be:

• 30 napos országos karantént rendeltek el, ezalatt a juhok és kecskék mindennemű mozgatása és szállítása fel van függesztve Románia egész területén;

• kizárólag a gazdaságokból vagy a gyűjtőközpontokból közvetlenül a vágóhídra történő szállítás engedélyezett, és az is csak a területileg illetékes állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság által kiállított jóváhagyás alapján;

• a nyájak közötti érintkezést az érintett területeken legeltetési tilalommal, továbbá ugyanazon legelőtest több állattartó általi közös használatának tilalmával szüntetik meg;

• a rendőrség, a csendőrség és a határrendészet is szigorítja az ellenőrzéseket, az illegális állatszállítmányokat lefoglalják, a szakhatósági állatorvos pedig ilyen esetben legfeljebb egy órán belül a helyszínre érkezik;

• a vadásztársaságok, vadászterületek kezelői kötelesek a vadonban talált összes kérődző-, szarvasféle- és vaddisznótetemet összegyűjteni, és sürgősen szakhatósági laboratóriumaiba szállítani;

• a korlátozás alatt álló övezetek polgármesteri hivatalai kötelesek biztosítani a logisztikai feltételeket a gazdaságokban elhullott állatok tetemeinek biztonságos megsemmisítéséhez.

A nyájak elszigetelése az egyik fontos lépés, de a pásztornak sem kellene átmennie a másik esztenára, tehát több lépés betartására van szükség, és az,

– mondta István Róbert, hangsúlyozva, hogy az ő érdekük is, hogy betartsák az intézkedéseket.

A kórokozó terjedése szempontjából azonban továbbra is az állatokkal való ellenőrizetlen kereskedelem jelenti a legnagyobb veszélyt, fűzte hozzá.

Őszre válnak megkerülhetetlenné a fokozódó problémák

Hargita megyében százezres nagyságrendű lehet az eladásra nevelt idei bárányok száma, a korlátozások pedig nagy terhet rónak az állattartókra. Ez most még nem érzékelhető jelentősen, ugyanis abba már belenyugodtak, hogy az idei bárányokat nem tudják értékesíteni.

Az állatok most a legelőkön vannak, a bajok akkor kezdenek majd fokozódni, amikor be kell hajtani a nyájakat a legelőkről, vélekedett a megyei főállatorvos. Ugyanis „úgy mentek ki tavasszal, hogy az 500 állatból 250 anyát visznek haza, de oda kerültek, hogy kivittek 500-at és azokat haza is kell vigyék”, ám

Így tehát a korlátozások miatt jelentkező nehézségek ősszel válnak igazán kézzelfoghatóvá, tudtuk meg a megyei főállatorvostól.

korábban írtuk

„Gyepre fejnek” idén a juhtartók

Nő a feszültség a juhtartók körében, ugyanis nincsenek még hivatalos válaszok a Romániát sújtó exporttilalom enyhítésére vonatkozó kérdésekre. Az exportra nevelt bárányok kényszertartása növeli a költségeket, értékük viszont lassan csökkeni kezd.