„Gyepre fejnek” idén a juhtartók

noha az egész országra kiterjedő mintavételek és laborvizsgálatok során Hargita megyében például csak három minta vált pozitívvá antitestekre, miközben egyes déli megyékben akár 100–200 is – ismertette a feszültség hátterét a megyei főállatorvos.

A pozitív antitesteredmények azt igazolták, hogy azok a juhok, amelyektől a minták származtak, korábban kapcsolatba kerültek a kiskérődző-pestis vírusával, aktív fertőzéseket nem találtak az országos akció során.

Százezres nagyságrendű lehet az eladásra nevelt idei bárányok száma Hargita megyében

A juhtartók helyzete azért egyre kilátástalanabb, mert az exportra nevelt bárányokat nem tudják eladni, értékük csökkent, és ez a későbbiekben csak fokozódik, ugyanis

„A bárányokat bennhagyták a juhok alatt, meghíztak, most szép kövérek, de már le kéne váltani, hogy azok a juhok kezdjenek pihenni” – fogalmazott István Róbert, kitérve arra is, hogy ezt a folyamatot teljesen felborította a kialakult helyzet. Az, hogy emiatt több állatot kell eltartsanak, többletköltségeket jelent, és ez is növekedni fog majd, amikor a nyájakat be kell hozni a legelőkről, abba viszont

– mondta a megyei főállatorvos.

Az ország juhállománya nagyjából tízmillió egyedet tesz ki, és milliós nagyságrendű az exportra nevelt bárányok száma is. Hargita megyének mintegy 200–220 ezres a juhállománya, és ugyan nincsenek még adatok arról, hogy mekkora lehet az idei bárányok száma, mert a fülszámoztatások még zajlanak, de István Róbert szerint a százezret is elérheti ez a szám.

Ez egy Európa-szerte is példátlan helyzet” – idézte a tárcavezetőt az Agerpres hírügynökség.

Tánczos Barna azt is elmondta, hogy gyakorlatilag egyetlen aktív fertőzési góc sincs az országban, de sok az antitesttel rendelkező állat, és reméli, találnak megoldást a helyzetre, hiszen továbbra is támogatni kell az élőállat-exportot. A tárcavezető szerdán arra kérte az ANSVSA elnökét, hogy indítsa újra a tárgyalásokat az EU-s szakhatósággal.