
Aurel Perca bukaresti érsek az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepén tartott szentmisén a Szent István-bazilikában
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az Európa keresztény értékeit ért támadásokról, a Krisztus-követés nehézségeiről a mai világban és Szent István király szellemi örökségéről beszélt Aurel Perca bukaresti érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén kedden a Szent István-bazilikában.
2024. augusztus 21., 12:392024. augusztus 21., 12:39
Aurel Perca homíliájában emlékeztetett: Európa a görög-római humanizmusra és a kereszténységre épül, ma azonban meginogni látszik a keresztény kultúra, amely fejlődést, jólétet hozott, és biztosította az egyén és a társadalom kiteljesedését.
„Nagy csaták tanúi vagyunk, amelyeket az egyház és Isten ellen vívnak, mintha Európa keresztény nyomait akarnák eltörölni” – fogalmazott, hozzátéve, amíg egyesek „Isten és keresztény értékek nélküli Európát akarnak, addig Európa veszélyben van”.
Pedig a kereszténység ma is forrása az emberek közötti egyenlőség és szolidaritás eszméjének, amely nélkül nincs egészségügy, nem létezhet szociális jólét és oktatás;
– mondta, hozzátéve, nem véletlen, hogy éppen ezt az európai közös nevezőt érik a legnagyobb támadások.
A román főpásztor szerint nem könnyű kereszténynek lenni a mai világban, amely nyilvánvalóan elutasítja a keresztény értékeket, amely egyre inkább bezárkózik az önzésébe és a relativizmusba, amely támogatja az eutanáziát és az abortuszt és amely semmissé teszi a nemzeti kultúrák értékeit és gazdagságát.
A Krisztus-követést megnehezítő jelenségek között említette a házasság és a család értékeinek megkérdőjelezését, a gender ideológiát, a pénzkultuszt, „az arctalan gazdaság diktatúráját”, a tömegtájékoztatásban és a közösségi médiában terjedő hazugságokat és a legalapvetőbb emberi jogok megsértését. Aurel Perca szerint ebben a helyzetben
Istvántól nemcsak a koronát örököltük, hanem ránk hagyta lelki, szellemi végrendeletét is. Ma Szent Istvánt tisztelve és közbenjárását kérve sziklára és nem homokra kell építenünk életünket és létünket. Ez a sziklára épült ház pedig nem pusztán hitbeli tanítások, törvények és tanácsok gyűjteménye, hanem mindenekelőtt a keresztény élet szilárd tanúságtétele – mondta.
A bukaresti érsek homíliája végén magyarul kérte Isten áldását a magyar népre.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!