
Aurel Perca bukaresti érsek az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepén tartott szentmisén a Szent István-bazilikában
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az Európa keresztény értékeit ért támadásokról, a Krisztus-követés nehézségeiről a mai világban és Szent István király szellemi örökségéről beszélt Aurel Perca bukaresti érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén kedden a Szent István-bazilikában.
2024. augusztus 21., 12:392024. augusztus 21., 12:39
Aurel Perca homíliájában emlékeztetett: Európa a görög-római humanizmusra és a kereszténységre épül, ma azonban meginogni látszik a keresztény kultúra, amely fejlődést, jólétet hozott, és biztosította az egyén és a társadalom kiteljesedését.
„Nagy csaták tanúi vagyunk, amelyeket az egyház és Isten ellen vívnak, mintha Európa keresztény nyomait akarnák eltörölni” – fogalmazott, hozzátéve, amíg egyesek „Isten és keresztény értékek nélküli Európát akarnak, addig Európa veszélyben van”.
Pedig a kereszténység ma is forrása az emberek közötti egyenlőség és szolidaritás eszméjének, amely nélkül nincs egészségügy, nem létezhet szociális jólét és oktatás;
– mondta, hozzátéve, nem véletlen, hogy éppen ezt az európai közös nevezőt érik a legnagyobb támadások.
A román főpásztor szerint nem könnyű kereszténynek lenni a mai világban, amely nyilvánvalóan elutasítja a keresztény értékeket, amely egyre inkább bezárkózik az önzésébe és a relativizmusba, amely támogatja az eutanáziát és az abortuszt és amely semmissé teszi a nemzeti kultúrák értékeit és gazdagságát.
A Krisztus-követést megnehezítő jelenségek között említette a házasság és a család értékeinek megkérdőjelezését, a gender ideológiát, a pénzkultuszt, „az arctalan gazdaság diktatúráját”, a tömegtájékoztatásban és a közösségi médiában terjedő hazugságokat és a legalapvetőbb emberi jogok megsértését. Aurel Perca szerint ebben a helyzetben
Istvántól nemcsak a koronát örököltük, hanem ránk hagyta lelki, szellemi végrendeletét is. Ma Szent Istvánt tisztelve és közbenjárását kérve sziklára és nem homokra kell építenünk életünket és létünket. Ez a sziklára épült ház pedig nem pusztán hitbeli tanítások, törvények és tanácsok gyűjteménye, hanem mindenekelőtt a keresztény élet szilárd tanúságtétele – mondta.
A bukaresti érsek homíliája végén magyarul kérte Isten áldását a magyar népre.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!