Budapesti tanműhelybe látogattak a székelyudvarhelyi diákok

Amellett, hogy napi hét órát tanultak a fővárosi Ganz Ábrahám Szakközépiskola műhelyében, szórakozni is volt lehetőségük, a teljes ellátás mellé pedig zsebpénzt is kaptak.

Tavaly egyébként első alkalommal indult CNC-marós képzésű osztály a szakközépiskolában, huszonnyolc diákkal. Tizedik osztályra azonban már csak huszonegyen maradtak, a többiek átiratkoztak szakiskolai képzésre – közölte Szakács-Paál István igazgató. A tanműhelyt tavaly ősszel sikerült egy számítógép-vezérlésű (CNC) géppel felszerelniük, a kilencedikesek év közben az egyik helyi vállalkozásnál gyakorlatoztak. A budapesti iskolaműhelyben ezzel szemben húsz CNC-gép van, itt a székelyudvarhelyi diákok két szaktanárral tanulták a programírást, ugyanakkor esztergáltak és sorjáztak.

Patka Richárd István és Gáll Szilárd Rajmond szerint nagyon hasznos volt a két hét, úgy érzik, ezalatt tanultak legtöbbet a szakmáról. Lehetőségük volt egy kisebb magáncéget és két nagy gyárat is meglátogatni. A magáncégnél leginkább a

hiszen nem szokványos ilyen helyen a hófehér padló. Érdekes volt bejárni a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) villamosjavító részlegét is, ahol a közel fél évszázados gépektől a legkorszerűbb CNC-gépekig végigkövethették a technológiai fejlődést. Mindezek mellett a turbinagyártó Siemens cégnél tett látogatásuk döbbentette rá őket igazán a szakmai felelősségre, hiszen egy látszatra kis, két tenyérben elférő munkadarab értéke elérheti az 1500 eurót is. „Ha ezt figyelmetlenségből a gépkezelő elrontja, egy havi fizetése rámegy” – jegyezte meg Richárd. Ezzel ugyanakkor érzékeltette azt is, hogy

Mindketten kacérkodnak azzal a gondolattal, hogy érettségi után a szakmában ugyan, de Magyarországon keresnének munkát. Ennek a szakmának van jövője itthon, van munkalehetőség azoknak, akik ambiciózusak és jól elsajátítják a tudnivalókat – vallja Bíró-Ambrus Péter vezető tanár, aki elkísérte diákjait az útra.