
Pillanatkép a Góbé farsang című előadásból
Fotó: Facebook/Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes
A budapesti Hagyományok Házában lép fel február 15–16-án a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes – jelezték közleményben.
2020. február 11., 13:052020. február 11., 13:05
2020. február 11., 13:062020. február 11., 13:06
Szombaton a Fészek nélkül – Bukovinai székelyek előadást láthatja a közönség. „Tánctörténeti jelentőségűnek tartom az előadást, mivel a bukovinai székelyek hányatott sorsát kívánja a tánc nyelvén megosztani. Koncepciónk alapján a vándorlásuk során érintett területek táncait rendeztük színpadra, valamint a bukovinai székelység kétszázötven éve alatt kiforrott táncanyagait osztjuk meg a közönséggel. Az összeállításban szerepelnek azok az anyagok, amit vélhetően még a Székelyföldről hoztak magukkal és örökítettek át nemzedékről nemzedékre, és ami
Ehhez társulnak a bukovinai népek hatásait mutató motívumok, amiket a székelyek a saját ízlésükre formáltak” – írja az előadáshoz fűzött gondolataiban Lőrincz Beáta dramaturg, látványtervező.
Másnap, vasárnap a Góbé farsang kerül színre. A téli ünnepkör bensőséges adventi szakaszát a farsangi vigasság ideje váltja fel. Ekkor – vízkereszt után – a világ tótágast áll, minden és mindenki kivetkőzik magából, és gúnyt űz környezetéből. A népi hagyomány elevenen él tovább, a farsangi jelenetek a közelmúlt eseményeire is válaszolnak, kipellengérezve többek között a közélet visszásságait. Az előadás bőven merít a néphagyomány téli szokásaiból.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!